Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - De iudiciariis. II

DE IUDICIARIIS. II. Irta: KÜLLEY RHORER VICTOR kir. ítélőtáblai tanácselnök. 1. „Summum ius summa iniuria." Mi az a „Summum ius summa iniuria" ? Ez a közmondás akkor nyer mélyebb értelmet, ha a fogalmakat közelebbről vizsgálva rájövünk, hogy ezen a túlzásba vitt jogalkalmazás értendő. Nem szabad sem a jog, sem a jog útján elérni célzott igazság keresését a végletekig vinni, mert az elérhető nyereség az áldozattal nem fog arányban állani. „Ne quid nimis!" Semmit se vigyünk túlzásba! Van például jog, amely jobb, ha elévült; elbirtokolták! Hagyjuk békében. Ártatlan utódok nyugalmát dúlná fel a nem ismert ősök után felkutatott hagyaték átruházása nevető örökösökre. Gondoljunk az évszázadokon át húzódott ősiségi, zálogváltási perekre. Kinek volt belőle haszna egynéhány Jókairegényből ismert prókátoron kívül ? Pedig ezek a perek sem céloztak mást, mint az eredeti állapot kiderítését, megállapítását és visszaállítását. Mindezt oly időben kezdték és folytatták is, amikor már az örökhagyó vagy a zálogadós ükunokája állott szemben az egykori birtokos ükunokájával, a biztonságos gazdasági helyzet és forgalmi élet feldúlásával és kigúnyolásával. A kincstár elleni 100 éves, az általános magánjog szerinti 32 éves elévülési idő is hosszú pl. a veszélyes üzemeknél, vagy kereskedelmi forgalomban: lecsökkent 3 évre (1874. évi XVIII. tc. 9. §-a; 1876. évi XXVII. tc. 84. 114. § stb.); lecsökkent 2 évre (pl. 1874. XXXIV. tc. 72. §); / évre (pl. 1871. évi tc. 74. §; 1875. évi XXXVII. tc. 254., 487. §. stb.); 3—6 hónapra (1908. LVI1I. tc. 19. §.), sőt 30 napra (1875. évi XXXVII. tc. 448. §.). Már a klasszikus római jogban látjuk a jog túlfeszítésének tudatos korlátozását. A culpáért sem tesz mindenkor felelőssé még obligationális viszonynál sem, ha nincs haszon vagy szorosabb nexus (pl. már a gyám a gyámoltérí felel). Az élet elviselhetetlen teherrel járna, ha mindenkitől megkivánnók az absolut gondosságot és a sértett más esetben hasonló csekélységért felelni volna kénytelen más „sértettel" szemben. A jogi szabályozás szükségszerüleg legtágabb ma is a kötelmi jog terén. A kötelmi jog szabályozható esetenként a legJogállam XXXV. évf. 6. füzet. 14