Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A ranghellyel való rendelkezés és a jogról való lemondás

A RANGHELLYEL VALÓ RENDELKEZÉS. 191 „A Bank, mint a fentiek szerint a jelzálogjog átváltoztatásának elrendelése által érdekelt hitelező ezideig az átváltoztatásról nem értesíttetett, ennélfogva felfolyamodása elkésettnek sem tekinthető, ezért azt a kir. Törvényszék érdemben bírálta felül, aminthogy a telekkönyvi bejegyzések szerint a Bank folyamodó a 7678/1931. tkvi sz. alatti jelzálogjogát azzal a nyilvánkönyvi joggal szerezte meg, hogy az őt megelőző rangsorban bekebelezett jelzálogjog bármi módon való megszűnése esetén a megszűnt helyébe másik alapíttatni nem fog, ennekfolytán a Bank hozzájárulása nélkül a jelzálogjogot megelőző s a 12564/1930. tkvi sz. végzéssel bekebelezett jelzálogjog átváltoztatásának helye nincsen, miért is a kir. Törvényszék az elsőbíróság 7423/1932. tkv. sz. végzését is megváltoztatva, az erre irányuló kérelmet elutasította." Ezt az intézkedést a Kúria Hutás tanácsa Pk. V, 4462/1935. sz. alatt helybenhagyta. A gyulai törvényszék ellentétes határozatának idevonatkozó indokolása a következő. „A felfolyamodás lényegileg arra van alapítva, hogy a bírói gyakorlat szerint a jelzálogjog átváltoztatása a ranghellyel való rendelkezést jelenti, amelyről azonban vele szemben a tulajdonos lemondott és így ennek feljegyzése után a jelzálogjog csakis az ő hozzájárulásával változtatható át. A felfolyamodási panasz valójában helyes, azonban nem a jelen esetre vonatkozik. Kétségtelen ugyanis és a felfolyamodásban hivatkozott kir. Kúria döntés esetében a tulajdonos oly jelzálogjog ranghelyével kívánt rendelkezni, amely megszűnt és pedig fizetés folytán. A jelen esetben azonban a C. 1. alatti jelzálogjog sem részben, sem egészben nem szűnt meg, az fennáll és főleg fennáll akkor, amikor a jelzálogjog átváltoztatására vonatkozó kérelem folytán ezen körülmény a telekkönyvben fel is jegyeztetett. Vagyis a jelen esetben nem a megszűnt jelzálogjoggal rendelkezett a tulajdonos, hanem a fennálló jelzálogjogot a Jt. 80. §-a alapján átváltoztatta. Az pedig, hogy ily jelzálogjog átalakítása a ranghelyről való lemondás esetében is helyt foghat, az állandóan követett bírói gyakorlat szerint nyilvánvaló." Ezek szerint a gyulai Törvényszék különbséget tesz megszűnt és igénybevétel hiányában, fenn sem állott jelzálogjog között és vitatja, hogy a Kúria fent ismertetett Pkv. V. 5615/33. sz. alatti ítélet egy fizetés következtében megszűnt jelzálogjog átalakítására vonatkozott, holott a döntés végett hozzá felterjesztetett esetben „a fennálló jelzálogjogot,, alakították át és így a kettő között különbséget lát. Ebben az esetben tehát az átalakításhoz annak a későbbi hitelezőnek a hozzájárulását, akinek javára adós a ranghely rendelkezési jogáról lemondott, szükségtelennek és feleslegesnek tartotta, mert szerinte az átalakító jogait nem sértette. „Ugyanis — mondja — amint azt a kir. Kúria immár több teljesen egybehangzó döntésében kifejtette, az átalakítás törvényes akadályba nem ütközik, mert az egyenlő rangsoru, vagy később bejegyzet hitelezőknek számolni kell azzal, hogy a keretjelzálogjoggal biztosított hitelező, a bejegyzet keret erejéig nyerhet kielégítést s a felhívott hitelezők védendő érdeke nem irányulhat többre, mint arra, hogy az átalakított jelzálogjog a keretnél nagyobb összegű kielégítéshez ne jusson, Pk. V. 5033/1934."