Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 5. szám - A ranghellyel való rendelkezés és a jogról való lemondás
188 GÁL MIKSA. A RANGHELLYEL VALÓ RENDELKEZÉS ÉS A JOGRÓL VALÓ LEMONDÁS. Irta : GÁL MIKSA, Szeged. Nizsalovszky „A jelzálogjog jogszabályai" című művének 236-ik oldalán írja, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog lényege abból áll, hogy a biztosított követelések magától a jelzálogjogtól független életet élnek. A követelés hiánya a jelzálogjogot nem érinti, ha maga az a jogviszony, amelyből eredhető követelések biztosítására keletkezett ez a jelzálogjog, még fennáll. Adott esetben erre alapítva utasította el a szegedi kir. tőrvényszék Pkf. 2727/33 sz. alatt árverés következtében befolyt és sorozott követelés erejéig hivatalból elrendelt résztörlés és ranghelyfenntartás foganatosítását, mondván : „a keretbiztosítéki jelzálogjog jogi természetéből következik, hogy a jelzálogjog nem a követeléshez, hanem a jogviszonyhoz tapad s ezért a jelzálogjog megszűnésére nincsen kihatással a belőle keletkezett követelésnek teljesítés, vagy más ok következtében való megszűnése, mert helyébe a jogviszonyból újabb követelések keletkezhetnek. A jelzálog megszűnésére befolyással tehát csak a jogviszonynak megszűnése lehet, amig azonban a jogviszony fennáll a keretbiztosítéki jelzálog a hitelező hozzájárulása nélkül sem részben, sem egészben nem törölhető." Indokolja még avval is, hogy a 24000/1929. I. M. számú rendelet 18. §-a sem irja elő árverés esetén a résztörlés elrendelését és mindezek alapján „a keretbiztosítéki jelzálogjog résztörlését helyénvalónak nem látja, ezért ezt a bírói rendelkezést s ennek folyamányaként a ranghellyel való rendelkezési jogosultság jeljegyzését elrendelő intézkedést is megváltoztatta." Ezen bírói döntés hatását csak az a jelzálogjogos hitelező tudja kellően értékelni, akit az adós annak a meglepetésnek kívánt kitenni, hogy a mellékjelzálogkép lekötött ingatlan eladási vételárának sorozása folytán ily összeg erejéig a szerinte hivatalból foganatosítandó résztörlés következtében megürülő ranghelyre egy új hitelezőt kivánt elébe ültetni. S amint a Kúria joggyakorlata szerint a ranghellyel való rendelkezési jog (Jt. 18. 19. §§.) nem képezheti foglalás tárgyát — noha ezen felfogás jogossága felett lehet vitatkozni, mert ami felett rendelkezni lehet, azt zálogba is lehet adni — ép úgy nem lehet a Jt. 68. §. utolsó bekezdése szerint a keretbiztosítéki jelzálogjogra alzálogjog szerzése útján foglalást vezetni. Igaz ugyan, hogy e tárgyban két ellentétes határozattal állunk szemben. A budapesti kir. Törvényszék 21 Pf. 8447/1934. sz. alatt az alzálogjog bekebelezését elutasította, 21 Pf. 13195/33 sz. alatt pedig hatályosnak mondta ki, mert utóbbi esetben a keretbiztosítéki jelzálogjogra már a végrehajtási jog lett följegyezve. Amint a bevezetésül említett esetben nemcsak a végrehajtás feljegyzése, hanem még az árverés ténye sem változtathatott a keretbiztosítéki jelzálogjog különös jogi természetén, úgy szerintünk a végrehajtási jog feljegyzése egymagában az alzálogszerzést még nem teszi lehetővé (24000 I. M. rendelet 36. 37. §§.) Téves tehát a megengedés azért is, mert a Kúria 753/1897. és Pk. V.