Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Hamis és meghamisitott csekkek

A FÉRJ KORÁBBAN INDÍTOTT BONTÓKERESETE. 183 latos igényekre, az id. nőtartás iránti igény, miként a neve is mutatja, ideiglenes intézkedés, mely a per mindenkori állásának figyelembe vételével bírálandó el és változik a főügy állásának a megváltoztatásával. A Pp. miniszteri indoklása világosan megmondja, hogy a hatásköri kérdésekre a kereset már a kikézbesített vagy még kikézbesítetlen voltának semmi befolyásolása nincs. A Pp. 141. §. utolsó bekezdéséből, tovább a 184.§.és 186. §-ból kitünőleg a törvényhozó akarata azt célozta, hogy „pendente conditione" a szabályszerű beadáshoz fűződő joghatályok a kétely eloszoltáig fennmaradjanak, a perjogiak ekkor elenyésszenek, a magánjogiak azonban még 30 napig fennmaradjanak. Nem a hatály keletkezése függ a kijavítástól, hanem az egyenlőre fennállónak tekintendő és ki nem javítás esetén a hatály fog extunc akkor megszűnni és a keresetlevél be nem adottnak tekintetni.* HAMIS ÉS MEGHAMISÍTOTT CSEKKEK. Irta : DR. SCHWARTZ IZIDOR, ny. kormányzósági titkár. L Hamis az olyan csekk, amelyen a kibocsátó aláírása hamis (angol neve: forged check); meghamisított pedig azon csekk, melynek tartalmát (p. o. az összeget, melyről a csekk eredetileg szólt) jogosulatlanul megváltoztatták (angol neve: altered check). Felmerül most már azon kérdés: ki viselje a hamis vagy meghamisított csekk beváltásának következményeit? A genfi 1931-ben alkotott egységes csekktörvény ezen kérdést nem szabályozta. Az európai csekktörvények közül egyedül az osztrák 1906. április 3-án kelt csekktörvény (R.G. Bl. Nr. 84) és a magyar csekktől vény (1908:58 t.c.) szabályozták a szóban forgó kérdést. Az osztrák törvény 20. §-ának 4. pontja így szól: „Der aus der Einlösung eines falschen oder verfálschten Schecks sich ergebende Schaden trifft den angeblichen Aussteller des falschen oder den Aussteller des verfálschten Schecks, insoweit diesen Personen in Ansehung der Fálschung oder Verfalschung ein Verschulden zur Last falit oder die Fálschung oder Verfalschung von ihren bei der Gebarung mit den Schecks verwendenten Angestellten verübt wurde, sonst hat der Bezogene den Schaden zu tragen; eine abweichende Vereinbarung hat keine rechtliche Wirkung." A magyar törvény pedig 23. §-ában így intézkedik: „A hamis vagy meghamisított csekk beváltásából az utalványozottnak vagy alkalmazottjának vétkessége nélkül eredő kárért az állítólagos kibocsátó vagy kibocsátó csak akkor felelős, ha őt vagy a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját a hamis csekk kiállítása, vagy a csekk meghamisítása *A Curia legutóbb 871/1936. számú határozatában kimondotta, hogy az ideiglenes nőtartás iránti igény a gyermektartással együtt akkor tartozik a házassági per bírósága elé, ha az ágy és asztaltól való különélés tárgyában is kell intézkednie a különélés tartamára. 13*