Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Találmányi leírás szövegezése bírói eljárásban

TALÁLMÁNYI LEÍRÁS SZÖVEGEZÉSE. 181 vánvaló hibák kijavítását engedi meg; a 408 § csupán az ítéleti tényáüásDan elötorduló hibák és hiányok kiigazítását, a 409 § pedig az ítélet kiegészítését csak annyiban engedi, amennyiben az az abban felsorolt kérelmek felöl nem intézkedik. A leírás szövegének kiigazítását vagy kiegészítését, ha ezt a szövegnek a leírás más részeivel való összehasonlítása, vagy a szövegnek a szabadalmi védelem íntendált határaival való összehasonlítása teszi szükségessé, a most felsorolt törvényszakaszokra alapítani nem lehet. Szükség van tehát olyan új eljárási rendelkezésre, amely a szabadalmi eljárásra magára általánosságban minden olyan bírói határozatnak helyesbítését megengedi, amely a találmányi leírás szövegét állapítja meg, tekintet nélkül arra, hogy a határozat ítélet-e vagy végzés. Ez a helyesbítés korlátozható a határozatnak a leírás szövegét megállapító részére. Ez a rész azonban kiigazítható és kiegészíthető legyen a Pp. 408 és 409 §-aiban felsorolt esetein kívül is és pedig akkor, ha a leírásnak a határozatban megállapított szövege a leírásnak más részével össze nem egyeztethető, vagy pedig ha a leírásnak a határozatban megállapított szövege nem fedi a találmány szabadalmi védelmének azon határait, amelyek a határozatból kívehetőleg intendálva voltak. A szabadalmi eljárási szabályokat tehát körülbelül a következő rendelkezéssel kellene kiegészíteni: „Amennyiben a szabadalmi eljárás során hozott bírósági határozat a találmányi leírás módosítását rendeli el, a szabadalmi leírás szövegét megállapító rendelkezés kiigazítását és kiegészítését kérheti az eljárásban résztvevő bármelyik fél a Pp. 408 és 409 §-aíban felsorolt eseteken kívül akkor is, ha a leírás módosított szövege bármely részében a leírás más részével vagy a találmány szabadalmi védelmének a határozatból kitűnő határaival nem egyezik meg. A Pp. 409 § 2. és köv. bekezdései megfelelően alkalmazandók." A szabadalmi leírás és különösen az igénypontok helyes szövegezéséhez fűződő anyagi jogi érdeket olyan fontosnak tartom, hogy a felek hozzászólási jogát a határozat kihirdetése előtt is, utána is mindenképen biztosítandónak vélem. Ezért ismétlem, hogy a fentiekben javasolt két eljárási eszközt, tudniillik a véghatározat hozatala előtt a módosított szöveg közlését a felekkel és arra nézve a felek meghallgatását, a véghatározat hozatala után pedig a felek jogát a kiigazítás vagy kiegészítés kérelmezésére, kumulatíve szeretném alkalmazva látni. Javaslom, hogy a szabadalmi anyagi jog küszöbön álló reformjával kapcsolatban az eljárási jog terén is nyílván szükségessé váló új szabályozás során fenti javaslataim is megfontolás tárgyává tétessenek. Jogállam XXXV. évf. 5. füzet. 13