Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Találmányi leírás szövegezése bírói eljárásban

TALÁLMÁNYI LEÍRÁS SZÖVEGEZÉSE 179 a jogvita tárgya volt, az igénypont szövegezéséhez magához is hozzászóljanak. Hozzátehetjük, hogy az eljárás jelen menete szerint a bíróságoknak módjuk nincs arra, hogy a feleket erre a különleges kérdésre meghallgassák, mert hiszen a mi eljárási jogszabályaink nem adnak módot arra, hogy a bíróság véghatározat hozatala előtt a felek előtt a tanácskozás eredményét feltárja; eljárási jogszabályaink azon az elvi állásponton vannak, hogy a tanácskozás és a szavazás nem nyilvános, annak eredményét tehát csak magának a már meghozott határozatnak kihirdetése útján közölhetik a felekkel, Hasonló nehézség merül fel nemcsak az igénypontok szövegezése, hanem a leírás egyéb részei körül is. Bár azt, ami új és ami mint szabadalmazandó védelem alá fog helyeztetni, az igénypontok sorolják fel, a törvény értelmében a szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére nemcsak maguk az igénypontok szolgálnak alapul, hanem a szabadalmi levéltárban letett találmányi leírás egész tartalma. Ha tehát a felszólalás vagy a semmíségi kereset folytán a bíróság a szabadalmi védelmet .1 bejelentő által előterjesztett igényponttal szemben korlátozza, 3Z a korlátozás mint a szabadalom tárgyának szűkítése szükségessé teheti, és mondhatni a legtöbb ilyen esetben szükségessé is teszi a szabadalmi leírás egyéb részeinek megfelelő módosítását is. Mert ha egyfelől a bár leggondosabban átszövegezett igénypontok, másfelől a leírás egyéb részei közt íncongruentia marad, cz a találmány mibenlétének megítélése szempontjából katasztrofálisan megbosszulhatja magát. A feleknek bizonyára érdekük, hogy ehhez is hozzászólhassanak. Magában a jogvitában azonban, amely a felszólalási eljárás vagy a megsemmisítés iránti per tárgya, a dolog természete szerint a korlátozás jogszerűségéről szó lehet ugyan; azonban a felszólalásban és a semmíségi keresetben előterjesztett kérelemről a bíróság a legritkább esetben határozhat csak egyszerű ,,igen"nel vagy ,.nem"-mel, rendszerint az előterjesztett kérelemnek különböző terjedelemben tehet eleget, a lehetséges megoldások sorozatából a bíróság választ és minthogy mindegyik eshetőségnek az igénypontok és a leírás más és más átszövegezése felelne meg. a felek addig, amíg a bíróság elvi állásfoglalását nem ismerik, a szövegezés kérdésében indítványokat sem tehetnek. Mindez az eljárásnak különleges szabályozását teszi indokolttá. Mert az eljárásnak fent érintett hiánya oka lehet és sok esetben oka is annak, hogy a jogvitában érdekelt felek egyike vagy másika anyagi jogában szenved súlyos sérelmet. Az igénypontnak azzal a szövegezésével szemben, amelyet az I. bírósági határozat tartalmaz, orvoslást lehet keresni a rendes fellebbviteli eljárásban. Hogyan állunk azonban olyankor, amikor a fellebbviteli bíróság megváltoztatja az elsőfokú határozatot,