Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Néhány szó a kuriai bíró és a kuriai tanácselnöki állásról

A KÚRIAI BÍRÓI ÉS A KÚRIAI TANÁCSELNÖKI ÁLLÁSRÓL 5 Hozzájárult ehhez a kedvezőtlen eredményhez az, hogy üegfelsőbb intézkedés alapján a vidéki táblai elnökök öt év múlva megkapják a magasabb (kúriai elnöki) jelleget, nagyméltóságú címet nyernek, ami még kirívóbbá teszi a kúriai tanácselnöki állás hátrább állítását. Azelőtt a vidéki táblai elnökök arra törekedtek, hogy bejuthassanak a kúriai tanácselnöki állásba s érdemes vidéki táblai elnökökre előhaladást, kitüntetést jelentett a kúriai tanácselnöki állásra való kinevezés. A régibb igen kiváló kúriai tanácselnökök közt sokat ismerünk, akik táblai elnöki állásból kerültek a Kúriára, ahonnan egykor kitűnő érdemekkel, eredményes bírói működés után táblai elnöki állásra mentek volt. Ma a vidéki táblai elnök — még az újon kinevezett is — magasabbnak vélheti az ő állását, mert előtte áll 5 év múlva a magasabb rang. Pedig még most is úgy van, hogy az idősebb kúriai bírák, akik már közelednek a tanácselnöki álláshoz, nem vállalkoznak vidéki táblai elnöki állásra. Viszont a vidéki táblai elnöki állásra kinevezett kitűnő kúriai bírák elvesznek a Kúriára nézve, nem jönnek be tanácselnöki állásra. Ez a helyzet azt a gondolatot váltja ki, azt az álláspontot domborítja ki, hogy az újabb intézkedésekkel nem a bírói működés, nem a legfelsőbb bírák működése, hanem az adminisztrációban való részvétel nyert elismerést. Említsük meg azt a furcsaságot is (valóban az), hogy midőn egy kúriai bíró a kúriai tanácselnöki állásba jut, hivatali javadalmazásában veszít. Ugyanis a kúriai bíró hat évi szolgálat után (1925: IX. t. c. 20. §.) ugyanabba a fizetésbe jut, amely a kúriai tanácselnököt kinevezésekor illeti és a kúriai tanácselnök fizetése csak két évi szolgálat után lesz magasabb; de a kúriai bíró azon a címen, hogy hivatali helyisége nincs, külön megtérítési összeget kap, valamint jár neki most is a fűtési és világítási címen valamely összeg; amidőn kúriai tanácselnök lesz, ezeket elveszti, pedig nem mehet s talán nem is kell mindjárt kisebb lakásba mennie. Valóban csodálkozni kell azon, hogyan történhetett, hogy amidőn ismételten s különösen a bírói státustörvénnyel annyi állást felemeltek, amidőn pl. — hogy csak ezt említsük — a négy koronaügyészi helyettesi állásból egyet — tehát 25 %-ot — magasabb rangba vittek, akkor senki sem gondolt arra, hogy a legősibb bíróságról, a Királysággal egyidős Kúriáról sem kellene megfeledkezni s a legfőbb bíráknak is kellene valamely előrehaladást, javadalomemelést, esetleg valamely díszt juttatni. Mert igaz, hogy a Kúria dísze, tekintélye magában benne van és századok óta állandó és csorbítatlan;de a külső világ szemében — amely fölött itél — mégis feltünhetik, hogy a mindjobban kiemelkedő környezetben a mindezek felett álló Kúria, nem ugyan lényegében, de külsejében mindinkább veszít. Kívánatos, sőt kikerülhetetlen, hogy a kúriai bírói és kúriai tanácselnöki állások egyrésze magasabb rangba, dotációba vitessék.