Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A magánjogi törvénykönyv javaslatának 1135. és 1721.pr.-airól

SZEMLE. 147 analógia alkalmazásának indokait, céljait összefoglalva, vizsgálta annak következményeit alkotmánytan-közjogi és büntetőjogrendszerbeli vonatkozásban, végül kriminálpolitikai veszélyeire mutatott rá. Álláspontja szerint a nullum crimen sine lege-elvet a rault század tévesen értékelte csupán egyéni szabadságbiztosító jogelvként, annak szoros és lélekbevágó összefüggését a büntetőjog rendszerével és szerkezetével elhanyagolta. Az univerzaliszlikus büntetőjogfelfogás az analógia-tilalom szigorú, áttörhetetlen fenntartását követeli a büntetőjog benső lényegére, rendszeri felépítésére és célkitűzéseire tekintettel. A Magyar Jogászegylet HiteJfogi Szakosztályának március hó 7-i ülésén, melyen Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár elnökölt, dr. PatakfalvyGroák László ügyvéd a korlátolt felelősségű társaság jogi természetéről tartott előadást. Előadó ismertette a személyegyesülések és tőkeegyesülések jellegzetes jogi tulajdonságait, amelyek szerint a kereskedelmi társaságok vagy inviduális, vagy kollektív jelentőségű együttműködésre vannak felépítve. Ez után azt vizsgálta, hogy a korlátolt felelősségű társaságot a személyegyesülés (a közkereseti és a betéti társaság) fogalmi körébe lehet-e elhelyezni ? Megállapítolía, hogy a korlátolt felelősségű társaság jogi felépítése szerint a tőkeegyesülések csoportjába tartozik, azonban jogi szabályozásának rugalmassága alkalmassá teszi azoknak a gazdasági feladatoknak megvalósítására is, amelyeket azelőtt személyi egyesülések töltöttek be. Kiemelte a korlátolt felelősségű társaság szelektív jelentőségét, mert alkalmasnak mutatkozik az u n. álrészvénytársaságok és álszövetkezetek lecsapolására. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy a korlátolt felelősségű társasági formát legtöbbször közkereseti társaságok átlagos jelentőségét elérő, kevés taglétszámú kistőkével és személyes tevékenységre is számító vállalkozások választják. De vannak korlátok felelősségű társaság formában nagyvállalatok is. A korlátolt felelősségű társaság egyik megjelenése a magasabb rendű gazdasági koncentrációk (kartelek, koncernek) u. n. szervtársaságainak. Erre a célra különösen a mellékszolgáltatások kikötése és a pótbefizetési kötelezettség lehetősége teszi alkalmassá. Az előadást követő vitában felszólalt dr. NyulásziJános, aki a kérdés gyakorlati fontosságának hangsúlyozása mellett adópolitikai szempontokra mutatott rá és ifj. dr. Nagy Dezső, aki a korlátolt felelősségű társaság törvényben megengedett tárgyának : a gazdasági cél fogalmának ingadozó bírói gyakorlatát tette szóvá. Az előadást és a hozzászólások eredményét dr. Kuncz Ödön a szakosztály elnöke foglalta össze. * Pályázati hirdetmény. A Magyar Jogászegylet „Sichermann Bernát Alap"-ja — az Alap jövedelméből és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének adományából pályadíjat tűz ki oly műre, melynek tárgya: A devizakorlátozások magánjoga. (Külföldi viszonylatban, valamint a külföldi pénznemekre, devizákra és az aranyra vonatkozólag belföldi viszonylatban is : — a pénznek, devizáknak, aranynak szolgáltatását, — az ilyen szolgáltatásokra irányuló átutalást s egyéb ügyleteket. — s az ily szolgáltatásokra irányuló követelések átruházását korlátozó, vagy egyébként szabályozó, — s hazánkban jelenleg hatályos — rendkívüli jogszabályok és egyéb rendelkezések magánjogi kihatásai, — figyelemmel a bírói gyakorlatra is.) A mű írógépen írva, fűzve, vagy kötve és lapszámozva, — a szerző nevét rejtő jeligés levéllel együtt, — 1956. december 51-ig nyújtandó be a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 12.). A pályázat titkos. Pályadíjban csak abszolút becsű munka részesülhet. A legjobb ilyen mű 1500 P., a második legjobb mű 500 P. pályadíjban részesül. A bíráló bizottságot az Alap kuratóriuma alakítja meg. A Magyar Jogászegylet az első díjat nyert müvet a pályázat eredményének kihirdetésétől számított hat hónapon belül kiadhatja anélkül, hogy a szerzőt külön díjazásban részesítené. Ha a kiadás hat hónapon