Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Néhány szó a kuriai bíró és a kuriai tanácselnöki állásról

A KÚRIAI BÍRÓI ÉS A KÚRIAI TANÁCSELNÖKI ÁLLÁSRÓL 3 Körülbelül így állott a helyzet a háború végéig, a XX. század második évtizedének végén. De Csonkamágyarország eddig eltelt másfél évtizedes életében sem szünetelt az állások felemelése: a Kúria rangjában alkották meg az átmeneti jellegű Országos Földbirtok-rendező Bíróságot; a tábla rangjában volt a már megszűnt munkásügyi felsőbíróság. A muzeum-igazgatók főigazgatók lettek,' a IV. sőt talán némelyik a III. osztályban; a MÁV. elnök igazgatója az V. osztályból a IV-ik, sőt a III. osztálynak m^íelelő állásba juthat; a minisztériumokban is a miniszteri 4 ácsosok feljutnak a IV. osztályba, előbb helyettes államtitkári, óbb osztályfőnöki elnevezéssel. A címek sorába jött a kormánytanácsosi cím (a volt királyi tánácsosi cím helyébe), a kormányfőtanácsosi s más főtanácsosi cím (az udvaritanácsosi cím helyébe). Az 1893 :IV. t.-c. előtt a bíróságok nem voltak beosztva a többi tisztviselők közé; ez a törvény osztotta be. Innen kezdve mindenki azt nézte, hogy állása milyen bírói állásnak felel meg, és arra törekedtek a többi kategóriák, hogy megfelelőnek gondolt bírói állással jussanak egy rangba. Ez kisebb-nagyobb mértékben sikerült is. A tisztviselői státus lassanként eltolódott a bírói státus hátrányára. Ez váltotta ki a bírói és ügyészi kar előbb hangtalan törekvését, aztán a Bírói és Ügyészi Egyesület megalkotása után hangot is adó küzdelmét a külön bírói státus elérésére. Ez a küzdelem már a XX. század első évtizedének második felében megindult, mert már egy évtized alatt kiderült, hogy az 1893 : IV. t.-c. mennyire káros hatással volt a bírói és ügyészi karra. A küzdelem sikerrel járt, létrejött a külön bírói státusról szóló 1920: XX. t.-c. Ez a törvény a bírákat és ügyészeket hat csoportba osztotta be. Az 1893: IV. t.-c. rendszerében a bírák és ügyészek a II.— IX. osztályban voltak, összesen nyolc osztályban, a legalsóban (IX.) volt az albíró, a legmagasabban (II.) a Kúria elnöke (miniszteri rangban). Az 1920: XX. t.-c. az u. n. státustörvény csak hat csoportba osztotta be az állásokat és megfordította a beosztást; az I. csoportban van a legalsóbb fokú bíró (járásbíró, törvényszékibíró; albíró már nincs), a VI. csoportban van a Kúria elnöke és a Közigazgatási Bíróság elnöke; — a fizetéseket pedig magasabb összegekben szabja meg, mint a megfelelő osztályba tartozó más tisztviselő fizetését. El kell ismerni, hogy ez a törvény általában kedvező a bírákra és ügyészekre, különösen abban a tekintetben, hogy a fokozatos előmenetelt biztosította, a fizetésben való emelkedést elősegítette, — az alsófokon, különösen az elsőfolyamodású bíróságoknál sok előhaladást nyújtott. 1*