Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

52 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ továbbá a mechanikai előadás céljaira szolgáló hengerek, lemezek, tekercsek, filmszalagok stb. Ezek az eszközök és készülékek csak akkor tárgyai az elkobzásnak, ha az adott esetben a bitorlás különleges esz­közei és készülékei voltak, vagyis ha egyenesen a megálla­pított jogosulatlan többszörözés, utánképzés céljára készül­tek s ebben az alakjukban csakis erre a célra szolgálhatnak. A törvény szerint azok a tárgyak, amelyek elkobzását jogerős bírói határozat (ami alatt nyilván ítélet értendő) ren­delte el, megsemmisítendők, vagy — ha lehetséges — káro­sító alakjuktól megfosztandók. Ez utóbbi esetben a tárgyak a károsító alakjuktól történt megfosztás után a marasztalt félnek visszaadandók. Amennyiben az ítélet a készletben levő példányokat egészben rendelte elkobozni, azok megsemmisítendők. A bitorlás elkövetésére szolgált eszközök s készülékek elkobzása esetén sok esetben nem lesz szükség a megsem­misítésre, hanem elegendő a károsító alakjuktól való meg­fosztás pl. a szedés betűinek szétszórása, szétosztása, vagy a fémlapok, tömöntvények beolvasztása, kövek, lapok le­csiszolása stb. A törvény szerint abban az esetben, ha a műnek csak egy része tekinthető bitoroltnak, az elkobzás csak erre az egy részre s a hozzá különösen használt eszközökre és ké­szülékekre terjed ki. Ennek a rendelkezésnek célja az, hogy a mű egyéb részeiben megmentessék. A mű egy részének elkobzása (megsemmisítése) történ­hetik könyveknél az illető helyek eltávolításával, eltünteté­sével (kivágásával, leragasztásával), filmszalagoknál a meg­felelő rész kivágásával stb. Ha a bíró a 23. §. esetében rendelt el elkobzást, akkor a károsító alaktól való megfosztás a forrás, illetve a szerzó nevének pótlólagos feltüntetésével eszközölhető. A mű egy részére azonban az elkobzás csak akkor lesz foganatosítható, ha az elkoboztatni rendelt rész elkülönít­hető a bitorlás utján létrejött példány többi részétől. A 20. §. 3. bekezdése szerint a példányok, eszközök és készülékek elkobzása iránt azok ellen lehet kérelmet előter­jeszteni, akiknek mint bitorlónak, elárusítónak, vagy más iparszerű terjesztőnek (pl. filmszínház), nyilvános kiállító­nak (pl. könyvek bérért használatba való adásával foglalko­zóknak az ű. n. magánkölcsönkönyvtárak) birtokában (kész­letében) találtatnak. Ellenben ki van zárva a közönség körében, a zárt olvasó körökben, kaszinókban, továbbá a könyvtárakban és gyűj­teményekben levő példányok elkobzása. Elkobzásnak a törvény szerint azzal szemben is van

Next

/
Oldalképek
Tartalom