Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A nyugdíjvalorizáció hatásai

20 Dr. GALLIA BÉLA az az adott eset körülményeitől függ és a megoldás a bíró bölcsességére bízandó. A codex annyi mindent bíz a bíró bölcs belátására, hogy ennek a kérdésnek megoldását is a bíróra lehet bízni annál is inkább, mert hiszen a lehetetlenülés véglegességét is a bíró dönti el. A perjog szempontjából azonban szükségesnek tartom kiemelni, hogy az utólagos leheetlenülés megállapítása nem tény-, hanem jogkérdés, mert nem azt dönti el a bíró: mi történt, hanem a történtekből von arra következtetést: van-e utólagos lehetetlenülés, amely az 1138. §-nak alkalmazásához szükséges complex fogalom s így nem egyszerű ténymegállapítással létesül, nem is tényekből vont ténybeli következtetés, hanem egy jogi fogalom meghatározása in concreto a jogi fogalmat alkotó elemeknek megállapítása erre a fogalomra alapított jogszabályok alkalmazhatósága céljából. A NYUGDIJVALORIZÁCIÓ HATÁSAIlila: Dr. GALLIA BÉLA, a m. kii. Kúria bírája. Tavasszal mult kilenc éve, hogy a Magyar Jogászegylet szakosztályi ülésén felhívtam a magyar jogászközönség figyelmét a magánalkalmazottak nyugdíj valorizációjának akkor igen égető kérdésére. Azóta hivatalosan és nem hivatalosan annyit kellett ezzel a kérdéssel foglalkoznom, hogy már unalmassá válhattam és félnem kell, nem helyesli-e mindenki egyik híres írónknak azt a tréfás megjegyzését: hogy ez a téma már nem is a szakmáim, hanem a vesszőparipám. Úgy hiszem, azonban, érdemes számot adnunk magunknak a bírói gyakorlat és a nyugdíj átértékelési törvény tapasztalatairól és hatásairól. Kezdetben igen nehezen indult meg a nyugdíjak átértékelése. A nyugdíjalapok nagy része elértéktelenedett, és a munkaadók — bár tényleges alkalmazottaiknak pótlékok formájában csillagászati számú rossz koronát fizettek, — a nyugdíj kiszabásánál ragaszkodtak a törzsfizetések értéktelen papírkorona összegéhez és igen komolyan vitatták, hogy a magyar jog az átértékelést nem ismeri és nyugdíjszabályzataikra, valamint alapjaik cél vagyon természetére hivatkozva azzal védekeztek, hogy ők a nyugdíjakért csak a leromlott nyugdíj-alap erejéig felelősek. 1925. elején mondta ki a Kúria — nem is egy, hanem három tanácsban — a maga Quos Ego-jávai, hogy a nyugdíjakat át kell értékelni, s hogy azokért maga a munkaadó felelős. A * Szerzőnek a Magyar Jogászegyletben 1934 december 2-án tartott előadásából.