Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A kötelemszegés

18 DT. GAAR VILMOS kat. A törvénynek világosnak és lehetőleg egyszerűnek kell lenni; a törvény ugyanis a mindennapi élet és nem az osztályozás, a részletező, boncolgató jogtudósok, vagy világtól elzárkózó ügyvédek s bírák számára készült. Most felmerül a kérdés: mikor áll be a szolgáltatás utólagos lehetetlenülése? Más szóval a lehetetlenülésnek véglegesnek kell-e lennie, avagy lehet-e időleges is. Végleges lehetetlenülésről akkor szólhatunk, ha a szolgáltatás többé soha be nem következhetik. Grosschmid tanítása szerint az adós a teljesítés alól csak akkor szabadulhat, ha a hibáján kívül bekövetkezett utólagos lehetetlenülés folytán a szolgáltatást többé már nem teljesítheti. Ezt az álláspontot nem osztom; a lehetetlenülésnek állandónak kell lenni; de nem véglegesnek. A lehetetlenülésnek nem lehQt az a jellegzetes eleme, hogy a szolgáltatás többé soha be ne következhessék. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor az állam behozatali, vagy kivételi tilalmakat állít fel időhatár megjelölése nélkül. A tilalom létesítése előtt keletkezett kötelemből eredő szolgáltatás a tilalom folytán nem teljesíthető s pedig az adós hibáján kívül; de mert ez a tilalom nem örök időre szól, tehát nem végleges, ennélfogva a velem ellentétes felfogás szerint nem is szabadulhat az adós a teljesítés kötelezettsége alól. Ebben az esetben tehát azt a jogszabályt kellene alkalmazni, amely szerint a késedelmes adós késedelmét kimenti az állami tilalom okából s a teljesítés alól mindaddig mentesül, amíg a tilalom fennáll. A tilalom megszűntével azonban szolgáltatni köteles, viszont a hitelező a szolgáltatást elfogadni tartozik, kivéve ha a hitelező a MJT. 1155. §-ában biztosított jogával él és a szerződéstől eláll azon az alapon, hogy a szolgáltatás reánézve érdekét vesztette. Egy másik eset. A kötelem keletkezése után háború tör ki; az adós kénytelen hadba vonulni s így személyes szolgáltatásból álló kötelezettségét nem teljesítheti; az adós a háború következtéiben nem szállíthatja a meghatározott árut, mert az hadi célokra zár alá vétetett. A lehetetlenülés ezekben az esetekben sem okvetlenül végleges, mert személyes munkát végző adós visszatérhet a háborúból, az áru lefoglalása pedig megszünhetik, illetőleg a háború véget érhet, mielőtt a zár alá vett áru hadicélokra felhasználtatott volna. Itt is konstruálandó volna az adós késedelmének kimentett volta s bizonvtalanságban volna hagvandó hitelező és adós egyaránt, akik arról elmélkedhetnének, vájjon mily vi szonyok közt fog bekövetkezni az az időpont, amikor a szolgáltatás követelhető, illetőleg teljesítendő. A most vázolt álláspontnak elfogadása esetében a nemzet jövedelmének alakulásában mennyi bizonytalanság keletkezhetnék; a szolgáltatás a gazdasági viszonyoknak megvál-