Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Alapos - "alaptalan" - "nyilván alaptalan"

„ALAPOS" „ALAPTALAN 355 képviselten — pergátló kifogást emelt. A kifogás felől az első tárgyaláson a bíróság (járásbíróság) határozni nem tudott. A második tárgyaláson az alperes személyesen, ügyvéd nélkül, jelent meg és bejelentette, hogy közte és az első tárgyaláson megjelent ügyvédje között a képviseleti viszony megszűnt. Egyben elismerte a kereseti követelést és bírói egyezséget kötött a felperessel. A bíróság az egyezséget tudomásul vette. Hónapok múlva a volt alperesi ügyvédtől beadvány érkezett. Kéri az ügyvéd annak bírói kimondását, hogy a pergátló kifogás alapos volt és hogy emiatt felperes köteles az alperes perbeli képviselője kezéhez a pergátló kifogás tárgyalása körül felmerült költség címén 300 P perköltséget megfizetni. A bíróság e beadványt a következő módon intézte el: Végzés. A bíróság a beadványt, mint nyilvánvalóan perrendszerütlent érdemleges intézkedés nélkül hivatalból visszautasítja és kérvényezőnek visszaadja. Kelt, stb. Az ügyvéd felfolyamodott. A másodbíróság az elsőbíróság végzését helybenhagyta, még pedig indokai alapján, és azért, mert stb., stb. — A stb. stb. azt jelenti, hogy a //. bíróság teljes kilenc oldalon keresztül kifejtette az ügyvéd és az ügy közti, az ügyvéd és az ügyfél közti, meg az ügyvéd és az ellenfél közti jogviszony mibenlétéről való nézetét és mindezek folyományakép arra a végső eredményre jutott, hogy felperes felfolyamodása nyilvánvalóan alaptalan. Nincs-e vájjon kiegyenlíthetetlen ellentmondás a törvényszék végzésének rendelkező része és indokolása közt. Lehet-e komolyan nyilvánvaló perrendszerűtlenségről és nyilvánvaló alaptalanságról beszélni, mikor kilenc oldalon keresztül indokoljuk e minősítést? Nyilvánvalóan alaptalan-e a kártyaadósság megfizetése iránti igény? — Még azt is, aki hajlamos arra, hogy e kérdésre habozás nélkül teljesen határozottan igen-nel feleljen, kétségtelenül gondolkozóba ejti a következő tényálladéki gradáció: A) Gedő Simon elkártyázta a feleségét. A kacagó nyertes gróf keresetet indít a feleség kiadása iránt. B) A gróf és a báró, — mindketten kaszinói tagok, — két egymást követő estén kártyáznak egymással. Az első estén a gróf elnyeri a bárónak minden pénzét, sőt a báró jelentékeny összeggel adósa marad a grófnak és ezt az öszszeget a kaszinói szabályok szem előtt tartásával másnap délelőtt becsületesen megfizeti. Este újból kártyáznak, — és megfordul a szerencse, a báró nyeri a grófnak a pénzét, sőt a gróf jelentékeny összeggel adósa marad a bárónak és ezt az összeget a kaszinói szabályok félretételével és becs-