Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban
A BÍRÓI GYAKORLAT 329 pességét a földbirtokreformtörvények némileg korlátozták. A 202. EH. a nemzetközi magánjogban dívó viszonosság érintetlenül hagyásával a külföldi állampolgárok feltétlen öröklési képességét határozza meg. A szerzetesi fogadalom befolyása az öröklési képességre, az az elv, hogy valamely szerzet tagjának csupán ünnepélyes szerzetesi fogadalma vezet az öröklési képtelenséghez (203. EH.), továbbá az a jogszabály, hogy egy a hárulás pillanatában még nem nemzett személy csak utóörökössé, nem pedig örökössé lehet (202. EH.), csupán a bírói gyakorlatból olvasható ki. Egy igen éles alkalomból — egy család összes tagjainak kiirtásáról volt szó, mely abból a célból történt, hogy a gyilkos az örökséget a maga számára megszerezze, — az öröklésre való érdemtelenség mint tudatosan új intézmény a bírói gvakorlat útján jutott a magyar magánjogba. (205. EH.) Kizárólag a bírói gyakorlat fejlesztette és fejleszti még ma is a hitvestársnak a házasság alatti (206. EH.), vagy a házasság utáni (241—243. EH.) botrányos magatartása útján előidézett öröklési érdemtelenségét. A kiskorúak életszükségleteinek megfelelő „necessaries'' ügyletekre vonatkozó cselekvőképesség — 62. EH. — a korlátolt cselekvőképességű ügyleti ellenfelének kötöttsége a kétoldalú szerződéshez, még abban az esetben is, ha a törvényes képviselő beleegyezése még függőben van, a törvénynyel ellenkező gyámhatósági jóváhagyás befolyása az ügylet érvényére, úgyszintén a döntő bíróság joga arra, hogy a gyámhatóság jóváhagyásának törvényszerűségét kutassa, továbbá az a kérdés, vájjon az elmegyengeség a még gondnokság alá nem helyezett személy ügyleteinek érvényét befolyásolja-e és mikép befolyásolja (453. EH.), csupán bírói határozatokban nyert megoldást. 3. Az alapítvány jogi személyiségét a bírói gyakorlat már akkor is elismeri, ha az alapító ügylet létesült és az erről szóló okirat az alapítvány kezelésével megbízott természetes vagy jogi személynek átadatott. (1. és 723. EH.) Az* alapítvány tehát magánjogi szempontból nem szorul hatósági jóváhagyásra, amit többszörös ingadozás után végül csakis a bírói gyakorlat hozott napfényre. Az alapítvány szervezete a hatósági rendelkezésekkel kiegészíthető vagy egészben meg is teremthető. Mindezeket csakis a bírói gyakorlat világította meg. 4. A rendelkező képesség határait a 74. TÜH. aképen szabja meg, hogy ingatlan elidegenítési és terhelési tilalmat kizárólag az ingatlant elidegenítő vagy pedig harmadik személyeknek az ingatlanra vonatkozó állagjogait biz~ tosító igények hatályossá tételére lehet létesíteni és