Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 201 vet, mintegy más művészi nyelvbe ülteti át a művet. Az utánképző ily esetben a 8. §.-ban meghatározott külön szerzői jogi védelemben részesül arranézve, amit ő adott az ere deti műhöz. Nem forog fenn utánképzés valamely képzőművészeti alkotás elemeinek olyan felhasználása esetében, amely mellett a felhasznált eredeti mű egészen háttérbe szorul, s már önálló új eredeti mű jön létre, aminek létesítéséhez már nem kívántatik meg a szerző beleegyezése (1. 6. §. 10. p.-ját, mely a 65. §. értelmében a képzőművészeti alkotásokra is megfelelően alkalmazandó). Hogy mennyiben van megengedve a műről egyes példányokat (másolatokat) készíteni, arról a 62. §. 1. bek. rendelkezik. A Szjt. — amire nézve a régi törvény nem tartalmazott intézkedést — új jogosítványként a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzlefszerü bemutatást is megemíti, - s ezt a mű szerzőjének kizárólagos jogává teszi. Ez a jog arra szolgál, hogy már közzétett képzőművészeti alkotások — elsősorban híresekké vált festmények és szobrok — vetítő és hasonló készülékek segélyével üzleti célokra szolgáló mutatványok tárgyai a szerző beleegyezése nélkül né lehessenek. Egyrészt az ily mutatványokban rejlő jövedelemforrás joggal illeti meg a szerzőt, másrészt a szerző személyiségi jogából folyó érdekek is megkövetelik, hogy a kérdéses bemutatás a szerző ellenőrzését — ha a szerző ily el lenőrzést gyakorolni kíván — ne nélkülözze (min. ind.). Mivel mechanikai készülék a bemutatásra csak akkor alkalmas, ha ezt az optika segélyével teszi, az optikai készülék mellett a mechanikai készülék felemlítése tulajdonképen felesleges.1 A bemutatás történhetik vetítő készülékkel, ilyen a diaszkopikus vetítés, ahol a diapositívet" vagyis a műről készült positív fényképi üveget teszik a vetítő gépbe, ilyen továbbá az episcopikus vetítő készülék, amelynél a műről készült rajzot, képet, írást vetítik a készülék segélyével a vászonra. A bemutatás történhetik stereoszkoppal. melybe belenézve plasztikusan nagyítva látható a műről készült utánzat. A törvény csak az üzletszerű bemutatás jogát tartja fenn a szerzőnek, megengedi tehát a bemutatást nem üzleti pl. tudományos vagy tanítási célokra (1. az 5. §.-hoz fűzött megjegyzések utolsó két bekezdését). Mivel minden műnek rádió útján a nyilvánossággal 1 Az új német törvénytervezet 13. §. 2/c. pontja nem is beszél másról mint optikai készülék útján való bemutatásról. 2 A tjjm sem egyéb, mint diapozitivek sorozata.