Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOf, 199 aforizmájával tudom leghelyesebben kifejezni. Minden va­lóban tehetséges főnek munkáját a biztonság és határozott­ság jellemvonása, az ebből fakadó világosság és tisztaság különbözteti meg, mert az ilyen koponyák mindig határo­zottan és világosan tudták, mit akartak mondani.'* * És ha mindazt számbavesszük, amit ezeken kívül is tu­dunk róla, ha beszédein túl ismerjük a cselekedeteit is, ne­künk is így kell szólnunk: Őt kövessétek! A MAGYAR SZERZŐI JOG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A M. KIR. KÚRIA ' GYAKORLATÁRA írta: Dr. ALFÖLDY DEZSŐ, a m. kir. Kúria bírája. (Folytatás) 60. §. A képzőművészet — trajzf festés, építészet, szobrá­szat, metszés, kőnyomás, stb. — alkotásainak egészben vagy rész­ben többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére s me­chanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű be­mutatására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn be­lül (11—17. §-ok) a mű szerzőjének van kizárólagos joga. Többszörösítésnek kell tekinteni az utánképzést, építészeti műveknél pedig az utánépítést is. Ez a szakasz a képzőművészeti alkotások szerzői jogi oltalmáról rendelkezik. Szemben a régi Szjt.-vel, mely csak a rajz, metszés, festés és szobrászat alkotásait vonta a vé­delem körébe, az űj Szjt. ezeken kívül a berni egyezmény 2. c. 1. és 3. bekezdésével egyezően a képzőművészet minden alkotását, (valamint a 67. §. szerint az iparművészet min­den termékét), tekintet nélkül külső megjelenésének mód­jára vagy alakjára, részesíti védelemben és pedig kifejezet­ten az építészet és kőnyomás alkotásait is, s egyúttal a kő­nyomás után a „stb." jelzéssel kifejezést ad annak, hogy a felsorolás nem kimerítő. A 60—66. §-ok rendelkezései tehát a képzőművészet minden alkotására kiterjednek, tekintet nélkül a münemre (rajz, festés, szobrászat, építészet, stb.), tekintet nélkül a műfajra (torzrajz, tájképfestés, kis plasztika, templomépí­tés stb.), tekintet nélkül az alkalmazott technikai eljárásra (szénrajz, tollrajz, tűrajz, pasztel, fametszés, rézmetszés, kő­nyomás, vízfestés, olajfestés, freskó, mozaik, faragás, öntés, kovácsolás, építés stb.) és tekintet nélkül a használt anyagra (papíros, vászon, fa, üveg, kő, csont, viasz, fém, stb.). Nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom