Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A tanúvallomások megbízhatatlanságáról

191 SZEMLE A kir. Kúrián a tárgyalási határidők örvendetesen, sőt meglepően javultak meg. Szinte ideálissá kezd a helyzet kialakulni: a beérkezéstől számított 4 -9 hónap alatt elintézésre kerülnek a beérkezett ügvek. Talán még sohase volt a kir. Kúrián ilyen kedvező a helyzet. Számos tényezőből adódott ez az. eredmény, — jobbára esupa örvendetes tényezőből, melyek közül kiemelhetni az adminisztráció összefogását, az ügykiosztás helyességél és légióként a tanácsok fokozott teljesítményét, a bírák munkaerejének kemény — néha talán túlkemény — igénybevételét. Kevésbbé örvendetes, bárha igen hatékony tényező volt a jogorvoslati határok megszűkítése és az értékhatárok emelése. A bekövetkezett eredményt mindenképen meg kell óvni; a pereskedés megszüntetésére nincs jobb eszköz az igazságszolgáltatás gyorsa ságánál viszont semmi se biztat az előre megfontolt pereskedésre jobban, mint a lassú jogszolgáltatás. Mégis, akik gondját viselik jogszolgáltatásunknak, kell hogy keressék a módot, hogy az értékhatárok csökkentessenek. Ezek n mai viszonyokhoz túlzottan magasak. A jogszolgáltatás egész ágai, különösen az alaki jogiak, kiesnek a Kúria hatásköréből, túlterhelik az ítélőtáblákat, elsősorban a budapestit, mely az elintézési határidőkben szinte már nem is tudja elérni a kir. Kúriát De módot kell találni arra, hogy a kir. Kúriától elvont tárgykörök mégiscsak juthassanak a Kúria elé. Mert nagyon is élezzük a hiányát a kir. Kúria fölényes állásfoglalásainak. Abban is véljük a megfelelő megoldást, hogy épp azon kérdésekben, amelyek ritkán kerülnek a kir. Kúriához, dúsabb legyen a kir. Kúria döntvény termelése. A kir. Kúria döntvénytermelése a közelmúlt években számos vitaanyagot kapcsolt ki. Érdemes gondolkodni azon, hogy mikép kapcsolódjék bele a kir. Kúria sűrűbben oly ügyekbe, amelyeknek egyes esetei ritkán kerülhetnek kúriai döntésre, különösen a felfolyamodási vonalban. Olykép képzeljük, hogy beállítandó volna valamely szemmeltartó szerv, amely a tábláknak és különösen a bpesti táblának ítélkezését ebből a szempontból mintegy nyilvántartaná és ez alapon javaslatokkal járulna azok elé, akik a kir. Kúria döntvénvhozását irányítják. Most, amikor a Kúria jogszolgáltatása elérte a kellő gyorsaságot is, mód nyilnék erre a behatóbb irányításra. * A Magyar Jogászegylet hitel jogi szakosztálya és Gazdaságjogi Intézete dr. Sehuster Rudolfnak, a Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnökének elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Király Ferenc ügyvéd tartott előadást „Kitöltetlen jogszabályok a magyar gazdasági jogban" címmel. Az előadó utalt arra a fontos szerepre, amelyet a mai jogrendszernek csak általánosságban megszövegezett, de konkrét tartalmuk tekintetében a jogalkalmazó által kitöltendő jogszabályai: a generális klauzulák visznek, amelyek ép e jellegüknél fogva hivatva vannak az állam mindenkori nemzeti, társadalompolitikai, jogpolitikai és gazdaságpolitikai követelményeit megvalósítani. A jogéletnek e kitöltetlen jogszabályai nélkül jogrendünk helyesen nem is működhetne, bár ezek egyúttal nagy veszedelmeket is rejtenek magukban, amennyiben a jog elfáradását, elkényelmesedését, teremtő és elemző ereje hanyatlását is jelenthetik. Ezután előadó a karteltörvényben adódó generális klauzulák, a jóerkölesök, a közrend, a közgazdaság és a közjó érdekeinek védelme okából felállított kitöltetlen jogszabályok mai tartalmát vizsgálta és a jóerkölcsökbe, vagj a közrendbe ütközés tilalma szempontjából a guzsbakötő és a kizsákmányoló ügyletekké minősülő kartelszerzödések, nemkülönben az árlejtési kartelszerzödések problematikájával foglalkozott. Hozzászóltak dr. Nádas László és dr. Sehuster Rudolf, az ülés elnöke. * .1 Magyar Jogászegyletnek Pap József dr. elnöklete alatt tartolt teljes ülésén Újlaki Géza dr. ügyvéd „A nemibetegségek leküzdéséről szóló tőrvény'' tervezetét mutatta be. A törvénytervezet kimondani kívánja a nemi-