Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az új transferrendelet és az emissziós jelzálogkölcsönök

132 Dr. MENNYEY GÉZA gyalást megelőzően utoljára jegyzett árfolyama középárán — amit rövidség okáért napi árfolyamnak nevezhetünk — számíttatik át pengőre a hitelező szabad rendelkezése alatt marad, ez a rész tehát, -- de a Curia felfogása szerint, csakis ez a rész, — szabadon átruházható, illetve az továbbra is épségben fennmaradhat; a második rész képviseli azt a különbözetet, amely az előbbi módon kiszámított pengő-árfolyam és a 16.301/1933 M. E. sz. ren­delet idézett helyén meghatározott arany-lábon, az u. n. érme-paritáson ki­számított árfolyam között mutatkozik: ez a rész a kir. Curia álláspontja sze­rint nem kerül a hitelező szabad rendelkezése alá, az tehát sem át nem vállal­ható, sem továbbra is épségben fenn nem tartható, hanem nyilván ,,bírói le­tétben tartandó". Mindkét rész együttvéve adja mindenkor a kölcsönnek kö­telezvény szerinti teljes értékét, — azaz hogy csak adná, abban az esetben, ha a dollár árfolyamában „a sorrendi tárgyalást megelőzően utoljára jegy­zett árfolyam középárához" viszonyítva változás nem történik. A kir. Curia ugyanis az által, hogy elvileg a kölcsönt csupán a napi árfolyamszerinti ellenértékben engedi átvállaltatni, vagy épségben fenntartani, a két kölcsön­rész egyikének pengő ellenértékét szükségszerüleg megköti felfelé: ez a rész az így kiszámított összegnél több már soha, semmi körülmények között nem lehet, mert hiszen a vevő csak ily legmagasabb értékű dollárokat vállal át, míg a hiányzó rész készpénzben fizettetik ki. Ezzel aztán meghatározást nyer annak az összegnek legmagasabb mértéke is. amely hivatva volna az átvállalt (fenntartott) részt a dollárnak a kötelezvény-szerinti teljes arany­ellenértékére kiegészíteni. Ha a kölcsönt a vevő átvállalta, s a jelzálogos in­gatlan újból árverésre kerül, úgy a kölcsönnek átvállalható és átvállalt .fenntartott) része fejében nyilván csak a dollárnak mindenkori napi árfo­lyama, de legfeljebb a korábban meghatározott legmagasabb pengő-összeg­ben lenne sorozható, mert hiszen a vevő ,,papír" dollárt vállalt át, s a dol­lár aranyértékét a ,.bírói letétben tartandó" összeg képviseli. Ha már most a dollárnak ez a napi árfolyama a korábban alkalmazott átszámítási árfo­lyamhoz képest újból sűlyed, akkor a követelésnek aranyértékét képviselő része már nem lesz elegendő a követelést a kötelezvényszerü teljes irány­értékre kiegészítni, hanem bizonyos hiány fotí előállani, amely senkin be nem hatjható és amelynek semmiféle fedezete nincsen Már pedig azzal a veszéllyel, hogy a papir-dollár még tovább értéktelenedhetik, számolni kell! A kir. Curia felfogása szerint a kölcsön u n. második része bírói le­tétben tartandó, ami feltételezi azt, hogy az készpénzben befizettetik, — de ki fizesse azt be? Az árverési vevő arra nem kötelezhető, mert ő csak az árve­rési vételárat tartozik szolgáltatni, s azonfelül semmit Az árverési vételár egy részének kiegyenlítéseképen az árverési feltételek — és pedig többnyire már a rendeletek életbelépte előtt jogerőssé vált árverési feltélelek, — ér­telmében ő a kölcsönt ,.a kötelezvény feltételei mellett", tehát teljes arany­értekben köteles átvállalni, miből következőleg, ő ezt az összeget jogosult a Te. 83. §. 2. bekezdése értelmében az árverési vételárba betudni, amivel az árverési vételár bizonyos részét kiegyenlítette s e rész fejében semmiféle további szolgáltatással nem tartozhat. Ugyanez áll értelemszerűleg természe­tesen arra az esetre is, ha a vevő maga a kibocsá jtó intézet, melynek köve­telése az árverési vétel dacára tovább is épségben marad. Vagy talán nem az árverési vevő tartozik ezt az összeget letétbe helyezni, hanem a kibo­csájtó intézet"? Az, esetleg, amelynek érdekében és követelése behajtására az árverést épen elrendelték, fizessen saját követeléséből egy részt bírói letétbe, amikor nem ő az árverési vevő? De hát mily jogszabály alapján? Annak, hogy a kölcsön második része .bírói letétbe kerül, nézetünk szerint szükségszerű kö\etkezménye az. hogy a kölcsön eme részének jel­zálogi fedezete megszűnik, mert ez a része már be van hajtva, készpénzben ,,bírói letétben tartandó ', annak tehát jelzálog] fedezetre szüksége már nin­csen, s ez a jelzálogjog a Yht 182. §, 2 bekezdése értelmében hivatalból törlendő, mert hiányzik az az előfeltétel, melytől a jelzálogjognak árverése dacára való fennmaradása függ, t. i. a kölcsön átvállalása, illetve fenn­maradása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom