Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az új transferrendelet és az emissziós jelzálogkölcsönök

132 Dr. MENNYEY GÉZA gyalást megelőzően utoljára jegyzett árfolyama középárán — amit rövidség okáért napi árfolyamnak nevezhetünk — számíttatik át pengőre a hitelező szabad rendelkezése alatt marad, ez a rész tehát, -- de a Curia felfogása szerint, csakis ez a rész, — szabadon átruházható, illetve az továbbra is épségben fennmaradhat; a második rész képviseli azt a különbözetet, amely az előbbi módon kiszámított pengő-árfolyam és a 16.301/1933 M. E. sz. rendelet idézett helyén meghatározott arany-lábon, az u. n. érme-paritáson kiszámított árfolyam között mutatkozik: ez a rész a kir. Curia álláspontja szerint nem kerül a hitelező szabad rendelkezése alá, az tehát sem át nem vállalható, sem továbbra is épségben fenn nem tartható, hanem nyilván ,,bírói letétben tartandó". Mindkét rész együttvéve adja mindenkor a kölcsönnek kötelezvény szerinti teljes értékét, — azaz hogy csak adná, abban az esetben, ha a dollár árfolyamában „a sorrendi tárgyalást megelőzően utoljára jegyzett árfolyam középárához" viszonyítva változás nem történik. A kir. Curia ugyanis az által, hogy elvileg a kölcsönt csupán a napi árfolyamszerinti ellenértékben engedi átvállaltatni, vagy épségben fenntartani, a két kölcsönrész egyikének pengő ellenértékét szükségszerüleg megköti felfelé: ez a rész az így kiszámított összegnél több már soha, semmi körülmények között nem lehet, mert hiszen a vevő csak ily legmagasabb értékű dollárokat vállal át, míg a hiányzó rész készpénzben fizettetik ki. Ezzel aztán meghatározást nyer annak az összegnek legmagasabb mértéke is. amely hivatva volna az átvállalt (fenntartott) részt a dollárnak a kötelezvény-szerinti teljes aranyellenértékére kiegészíteni. Ha a kölcsönt a vevő átvállalta, s a jelzálogos ingatlan újból árverésre kerül, úgy a kölcsönnek átvállalható és átvállalt .fenntartott) része fejében nyilván csak a dollárnak mindenkori napi árfolyama, de legfeljebb a korábban meghatározott legmagasabb pengő-összegben lenne sorozható, mert hiszen a vevő ,,papír" dollárt vállalt át, s a dollár aranyértékét a ,.bírói letétben tartandó" összeg képviseli. Ha már most a dollárnak ez a napi árfolyama a korábban alkalmazott átszámítási árfolyamhoz képest újból sűlyed, akkor a követelésnek aranyértékét képviselő része már nem lesz elegendő a követelést a kötelezvényszerü teljes irányértékre kiegészítni, hanem bizonyos hiány fotí előállani, amely senkin be nem hatjható és amelynek semmiféle fedezete nincsen Már pedig azzal a veszéllyel, hogy a papir-dollár még tovább értéktelenedhetik, számolni kell! A kir. Curia felfogása szerint a kölcsön u n. második része bírói letétben tartandó, ami feltételezi azt, hogy az készpénzben befizettetik, — de ki fizesse azt be? Az árverési vevő arra nem kötelezhető, mert ő csak az árverési vételárat tartozik szolgáltatni, s azonfelül semmit Az árverési vételár egy részének kiegyenlítéseképen az árverési feltételek — és pedig többnyire már a rendeletek életbelépte előtt jogerőssé vált árverési feltélelek, — értelmében ő a kölcsönt ,.a kötelezvény feltételei mellett", tehát teljes aranyértekben köteles átvállalni, miből következőleg, ő ezt az összeget jogosult a Te. 83. §. 2. bekezdése értelmében az árverési vételárba betudni, amivel az árverési vételár bizonyos részét kiegyenlítette s e rész fejében semmiféle további szolgáltatással nem tartozhat. Ugyanez áll értelemszerűleg természetesen arra az esetre is, ha a vevő maga a kibocsá jtó intézet, melynek követelése az árverési vétel dacára tovább is épségben marad. Vagy talán nem az árverési vevő tartozik ezt az összeget letétbe helyezni, hanem a kibocsájtó intézet"? Az, esetleg, amelynek érdekében és követelése behajtására az árverést épen elrendelték, fizessen saját követeléséből egy részt bírói letétbe, amikor nem ő az árverési vevő? De hát mily jogszabály alapján? Annak, hogy a kölcsön második része .bírói letétbe kerül, nézetünk szerint szükségszerű kö\etkezménye az. hogy a kölcsön eme részének jelzálogi fedezete megszűnik, mert ez a része már be van hajtva, készpénzben ,,bírói letétben tartandó ', annak tehát jelzálog] fedezetre szüksége már nincsen, s ez a jelzálogjog a Yht 182. §, 2 bekezdése értelmében hivatalból törlendő, mert hiányzik az az előfeltétel, melytől a jelzálogjognak árverése dacára való fennmaradása függ, t. i. a kölcsön átvállalása, illetve fennmaradása.