Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Módositó inditvány a birák áthelyezéséről és nyugdijazásáról szóló törvényjavaslathoz

A BÍRÁK ÁTHELYEZÉSÉBŐL 123 vizsgálja, — és ha alaposnak tartja az indítványt, akkor ki­tűzi a határnapot. Különben pedig mellőzi az eljárást. E szavak, „ha alaposnak tartja" túlerősen kidomborítják az előzetes állásfoglalást, — deprimálják, tehát gyöngítik a vé­delmet. d) A nyilvánosság teljes és feltétlen kizárása nem he­lyeselhető. A szorosan vett fegyelmi eljárásnál ez az áthe­lyezési és nyugdíjazási eljárás jóval enyhébb alaptermé­szetű, mégis amott a Javaslat 42. §-a szerint csak a közszol­gálat érdekében, vagy a felek egyező kérelmére lehet ki­zárni. Ez a megnyugtató intézkedés itt is alkalmazandó lenne. Szem előtt tartva nagy Jogtudósunk ama tanítását, hoő y megnyugtatóbb az ítélet, ha az indokolás a rendelkező részt megelőzi, nem pedig követi, a fentiek kifejtése után hadd álljon itt módosító indítványom: A Javaslat 59. §-a helyébe a következő szöveg lép: „Áthelyezési eljárásnak csak a kir. törvényszéknél, vsí&'y kir. bíróságnál működő ítélőbíróval szemben van helye. „Itélőbírót csak bírói ítélet alapján lehet akarata ellenére más bíróság­hoz áthelyezni. Az e kérdésben való bíráskodásra a fegyelmi ügyekben el­járó bíróság (19. §., 28. §.) bir kizárólagos hatáskörrel. Ez a bíróság az át­helyezést csak oly tények alapján mondhatja ki, melyek az illető bíró sze­mélyében rejlenek és anélkül, hogy fegyelmi vétségnek volnának minősíthe­tők, — az ítélőbíróság me'ggyőződése szerint az áthelyezést közérdekből indo­kolttá teszik. .,Bármely felügyeleti hatóság (1891 .XVII. tc. 2—3. §.), meh ily tényekről tudomást szerez, köteles e tényeket és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat a közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságnak írásban bejelenteni. A kir. ítélőtábla elnöke a bejelentést a kir. ítélőtáblánál alkotott elnöki tanács (1891 .XVII. tc. 11. §-a) elé terjeszti. Az elnöki tanács csak az esetben terjeszti a jelentést az igazságügy miniszter, mint legfőbb felügyeleti hatóság elé, ha az áthelyezési eljárás megindítását a maga részéről indokoltnak tartja. „Ha az igazságügyminiszter a bírói eljárás igénybevételét indokoltnak találja, akkor az összes iratok áttétele mellett az érdekelt ítélőbíró alkalma­zása szerint illetékes kir. törvényszék elnökét, mint felügyelet1 hatóságot, — kir. törvényszéki elnök tekintetében a kir. ítélőtábla elnökét — utasítja az áthelyezési indítványnak a fegyelmi bíróság elé írásban leendő előterjesz­tésére. .,Az eljárás eddigi szakában az eljáró bíró, ezentúli szakában pedig úgy ő, mint megbízott ügyvédje, az iratokba betekinthet, és azokról másolatot vehet. ,.Az indítvány két példányban adandó be, az addigi összes jelentések­nek és azok csatolmányainak egy eredeti és egy másolati példányával. Az indítványban kifejtendő, hogy a jelentésekben foglalt lények közül melyeken alapul az indítvány, és az indítványtevő ezekéi mivel látja bizonyítottnak, és miért tekinti ezek alapján a fenti 1. §. értelmében az áthelyezést indo­koltnak. „A fegyelmi ügyekben eljáró bíróság elnöke az indítványnak TT-od és a mellékleteknek másolati példányát közli az érdekelt bíróval, aki arra a közléstől számított 15 nap alatt írásban, személyesen, vagy meghatalmazott Ügyvéd, vagy bíró útján előterjesztheti észrevételeit. „A lő nap elteltével a bíróság az ügyet zárt ülésben megvizsgálja és ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom