Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Módositó inditvány a birák áthelyezéséről és nyugdijazásáról szóló törvényjavaslathoz

120 Dr. KARTAL IGNÁC hogy tudjanak az egymás ellentétes véleményéről; — és végül: d) az, hogy egy harmadik bírjon elhivatottsággal a vita eldöntéséhez. Ez a harmadik: a bíróság. Elhivatottságának a gyakorlása: a bírói ítélet. Az a.)—d.) alatti előfeltételeknek cumulatíve meg kell lenniök avégből, hogy bírói ítélet keletkezhessek, — vagyis bármely előfeltétel hiánya kizárja a 'bírói ítélet keletkezését. És sajnos, úgy látom, hogy a Javaslat idevonatkozó része úgy van szerkesztve, hogy valamennyi előfeltétel megvan ugyan, de egyik sincs meg teljesen, egyik sincs meg rite. Ad a) (Két ügyfél.) Az egyik, szegényke, határozottan felismerhető: az áthelyezendő, vagy nyugdíjazandó bíró, ő az egyik. De ki a másik? Teljesen felismerhetetlen. Az erről szóló rendelkezések, — sorrendben — a következők: Ha a közvetlen felügyeleti hatóság úgy látja, hogy az illető bíró rászolgált az áthelyezésre, vagy nyugdíjazásra, erről köteles jelentést tenni a felsőbb felügyeleti hatósághoz. Utóbbi a jelentést a kir. ítélőtáblánál alakított elnöki tanács ellő terjeszti. Ha az elnöki tanács egyetért a közvetlen felügyeleti hatóság jelentésével, akkor javaslatot terjeszt a főfelügyeleti hatóság elé. Ha a főfelügyeleti hatóság elrendeli az eljárás folyamatbatételét, akkor a törvényszék elnöke írásbeli indítványt terjeszt a (bíróság elé az áthelyezés (vagy nyugdíjazás) iránt. Végül tárgy állást tűznek ki, amelyen az indítványt „a felügyeleti hatóság vagy megbízottja'4 terjeszti elő „és képviseli." Ki ezek után az áthelyezés, vagy nyugdíjazás körüli vitában az alperesbírónak felperese? Csupa sokértelműség, csupa homályosság. Melyik a prius, melyik a posterius? Alulról felfelé, avagy felüliről lefelé gördül-e a lavina? Másként: Az-e a helyzet, hogy a járásbírósági és törvényszéki elnök, a táblai elnök és a táblai tanács iniciállják az eljárás megindítását, és az igazságügyminiszter csak magáévá teszi az iniciatívát, avagy úgy van-e, hogy e nélkül az iniciatíva nélkül is az igazságügyminiszter — főfelügyeleti hatáskörében — elrendelheti az eljárás folyamatbatételét? Azután meg: felügyeleti hatósága a törvényszéki és járásbírósági ítélőbírónak az 1891:XVII. t. c. 2. és 3. §-a értelmében 4 is van; ezek melyike az, amely az indítványt a tárgyaláson előterjeszti? És mit jelent az, hogy a felügyeleti hatóság az indítványt nem csupán előterjeszti, hanem képviseli is? Miféle jogi konstrukció ez a képviselet? Hogyan lehet indítványt képviselni? Ad b) (A vita mibenléte.) Nincs kifejezetten benne a Javaslatban, hogy akár a közvetlen felügyeleti hatóság az eljárást elindító „jelentésében", akár a felsőbb felügyeleti hatóság „előterjesztésében", akár a táblai elnöki tanács „javaslatában", akár a főfelügyeleti hatóság „rendeletében",