Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 107 dítására. díjainak előlegezésére és viselésére nézve az 1881: LX. tc. idevonatkozó rendelkezései irányadók. A kiküldött személyére és díjazására az Elj. Rend. 8. s 13. $-a és a Te. 90. §-a tartalmaznak intézkedést. Az 1881 :LX. tc. 244. i§-a itt is alkalmazást nyer, vagyis a zárlatot elrendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt a zárlatot kérő fél által a per megindítandó, különben az ellenfél kérelmére a zárlatot fel kell oldani. Az 1881 :LX. tc. 251. i§-ának abból a rendelkezéséből, hogy a per bírósága, illetve per hiányában a zárlatot elrendelő bíróság az eljárás befejezése után határoz a költség viselése kérdésében, az következik, hogy ez csak az elrendelés esetében alkalmazandó, ellenben elutasítás esetén a végzésben kell határozni (Bp. T. P. XIV. 4888/1929. sz.). A bitorlás ismétlésének vagy folytatásának eltiltásánál a Ppé. 49. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Elj. Rend. 16. §-a.) i 29. §. A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A már megjelent müveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó és, ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó, illetőleg bizományos, a: ellenkező bebizonyításáig, az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. A bitorlás vétsége tekintetében (ideértve a törvény 22. és 23. §-aiban meghatározott vétségeket is) a törvény 29. §-a serint sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. Szerzői joga annak van sértve, illetőleg veszélyeztetve, aki a szerzői jogok alanya, illetőleg akinek valamely jogát a Szjt. biztosítja (pl. 6. l§. 7. p.) A törvény szerint már megjelent műveknél szerzőnek az ellenkező hebizonvításáig azt kell tekinteni, aki a művön szerzőül van megnevezve, — álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó, és ha ilyen megnevezve nincs, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. Ez a rendelkezés megfelel a berni (jelenleg római) egyezmény 15. cikIcében foglaltaknak; az egvezmény azonban a kiadó mellett nem említi a bizományost is. A művet a szerző nevével megjelöltnek kell tekinteni nemcsak akkor, ha a szerző valódi neve (vezeték ési utónév)