Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐL 73 ekkor magasabb mértékkel mérhet, mint amikor fegyelmi úton egy ügyvéd pályájának összetöréséről dönt. Az 1920. évi június 20-i rendelet értelmében a kamara tanácsa a felvétel kérésekor vizsgálatot folytat le, amelynek legfőbb tárgya a felvételt kérő jelleme és egyénisége felől való tájékozódás. A párisi kamara szabályzatának 23. szakasza még azt is megtiltja az ügyvéd képviselőnek, hogy képviselői minőségét levélpapírján, névjegyén feltüntesse, hogy arra kliensei, a bíróság és kartársai előtt ügyvédi működése alkalmával hivatkozzék. A mi ügyvédi rendtartásunk betűi módot adnának hasonló gyakorlat folytatására: a 11. §. szerint az ügyvédjelöltek lajstromába „minden fedhetetlen jellemű magyar honpolgár felvétethetik." A fedhetetlen jellem kellékét a gyakorlat kiterjesztőleg a 3. §-ba is beleszorít/mfja és az ügyvédi lajstromba való felvételnél is vizsgálhafja. De a mi gyakorlatunk tényleg ezt nem teszi meg. Igaz, hogy a Kúria ügyvédi tanácsa szerint a kamara vizsgálhatja, hogy a .Jelentkezőnél meg vann.ik-e azok a társadalmi és erkölcsi követelmények", amiket az ügyvéd tői megkívánni lehet és kell. Azonban a mi gyakorlatunk a fegyelmi és közigazgatási hatáskör elválasztásából nem azt a következtetést vonja le, mint a francia bíró: míg a francia bíró szemében a fegyelmi elbírálás tételesebb kötöttségével szemben a közigazgatási mérlegelés teljes szabadsága áll, addig1 a Kúria a fegyelmi határozatnak közigazgatási úton való felülbírálásától és a közigazgatási határozatnak a fegyelmi jogkörbe való belenyúlásától fél és a szigor kétféle mértékét nem ismeri: a felvételt nálunk csak olyan okból tagadja meg a Kúria, ami egyben fegyelmi vétség is.3 FEJEZETEK A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐL Irta: DR. SCHWARTZ IZIDOR ny. kormányzósági titkár. I. Külföldi honosok holtnaknyilvánítása. Nemzetközi magánjogi szempontból következő ikél kérdés vetődik fel: 1. Hollnaiknyilváníthatnak a »magyar bíróságok külföldi honost? 2. Mely jog mérvadó a holtnaiknyilvánítás föltételei és hatásai tekintetében? Ad. 1, A Pp. 732. §. így intézkedik: „Eltűnt egyén holtnaknyihánítását a házastárs, aiz örökös és ezeken kívül mindenki kérheti, ki az eltűnt halálának megállapításában jogilag érdekelve van". \z idézett §. nem mondja, hogy a magyar bíróságok csak eltűnt magyar honos egyént nyilváníthatnak holtnaik, hanem általánosan eltűnt egyénről szól. Ezen állítás helyessége a Pp. 735. §-ábó»l is kitűnik, melynek első mondata úgy intézkedik, hogy az eljárásra kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén az eltiint3 Üt. 1590/1930. idézi Bíró L., Grünhut .1.. Wolf E.: A magyar k:r Kúria ügyvédi tanácsának gyakorlata. 1933.