Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Harminc éves az angol gyermekvédelmi törvény

A FRANCIA ÜGYVÉDSÉG FEGYELMI GYAKORLATA 71 esyme és nagyon sok szép terv, — alig valósul ímeg' ily körülmények közepette egyedül a talái'-viselet: — s így — a sokszorikért és sürgetett óhajunk elérése is, — épúgy, mint jórészt a többi régi óhajaink és jogos követeléseink — egy későbbá, egy íboldogaJbb korszak — a jövő zenéje csak! EGY ESET A FRANCIA ÜGYVÉDSÉG FEGYELMI GYAKORLATÁBÓL Irta: Dr. SZÁNTÓ IMRE A francia ügyvédség a mienkétől igen nagy mértékben különböző. Már egymagában véve az a nagymérvű specializálódás, ami a jogi életpályákat Franciaországban jellemzi és ami nálunk ismeretlen, egy sereg eltérő és sajátos, a mi szemléletünk előtt különös vonást ad a francia ügyvédségnek. A bifurkáció következtében az u. n. avoué (bírósági ügyvivő) szerkeszti a periratokat, tárgyal a megkeresett és a kiküldött bíró előtt, közreműködik az ingatlan-végrehajtási eljárásnál, míg az ügyvéd csak tárgyal (plaider) és jogvéleményt ad, — legalább is ez a francia ügyvédség klasszikus koncepciója. Külön jogi foglalkozás: csődtömeggondnoknak lenni, — szerződést ügyvéd csak nagyon ritkán szerkeszt; ez a közjegyző \notaire) vagy külön, a kamarai kötöttség keretén kívül, teljesen szanadon működő jogi tanácsadó (conseil junidique, contentíeux) dolga. Az ügyvéd házkezeléssel sem foglalkozhatik, ez megint külön mesterség. Már csak ebből a pár odavetett vonásból is kitűnik, hogy a francia ügyvéd elsősorban jogász és nem mint a magyar ügyvéd gyakran klienseinek bankárja, ne resteljük kimondani: ügynöke, mindenféle ügyekben tanácsadója és közbenjárója is. De mosl nem akarok ezekkel a szerfelett érdekes különlegességekkel foglalkozni. A dijoni felsőbíróságnak egy friss határozata kapcsán a francia ügyvédi szervezet és szellem egy-két olyan vonásáról szólok most csak pár szót, ami magyar szempontból is figyelemre méltó, sőt: aktuális. Az eset megértéséhez mégis két megjegyzést kell előrebocsátanom. Az egyik: az a különbség, ami nálunk ügyvédjelölt és ügyvéd között van, Franciaországban szinte nem létezik. Az ügyvédi vizsga ismeretlen. Az ügyvédjelölt íavocat stagiaire) az egyetemi képesítő diplomával kezében (ami nem a doktorátus, ez a tudományos grádus, hanem csak a ,,licence") és újabban egyévi gyakorlat után, amit valamelyik bírósági ügyvivő vagy közjegyző mellett tölt, szinte teljesjogú ügyvéd. Ha akar és ha van alkalma rá elmegy „titkárnak" egy sok klienssel rendelke/ö ügyvéd mellé, de ha erre nincs kedve, vagy módja, rögtön csak saját ügyeivel frglalkozik, min' hogy a francia ügyvédjelöltnek éppúgy joga van ügyeket vállalnia, mint a teljes jogú ügyvédnek. (Nem használom a képviselet szót, mert egy igen elterjedt felfogás szerint a francia ügyvéd nem képviseli felét, ezt a bírósági ügyvivő teszi, az ügyvéd csak tanáccsal támogatja, „mellette áll" és helyette beszél a perben, i A különbség végeredményben a jelölt és az ügyvéd közt csak annyi, hogy a jelölt köteles a kamarai gyakorló-összejöveteleken részt-