Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

SZEMLE 69 kizárólag tanácsadási és ellenőrzési működést kifejtő igazgatósági tagok felelőssége között. Ahol pozitív törvény- vagy alapszabálysértésekről, közgyűlési határozatokban megszabott korlátok tudatos áthágásáról és általában rosszhiszemű eljárásról van szó, ott .természetesen a különlböztetós szüksége elesik: itt a legmesszebbmenő (felelősség megállapítása indokolt, bármilyen funkciói teljesítsen is az illető szerv. Ahol azonban mulasztásért vagy mások cselekedeteiért való felelősség Ikerül szóba, a károkozásban való aktív közreműködés nélkül, ott indokolt annak vizsgálata, hogy az élet felfogása szerint szokásos és az adott esetben megkívánható gondosság mértékét kifejtette-e az illető igazgatósági >ta|gi vagy sem? A kérdésnek ilyen formulázása nemcsak az aktív igazgató és a tanácsadásra és ellenőrzésre szorítkozó igazgatósági tagok közti különböztetést, hanem az egyes igazgatósági tagok felelősségi mértéke tekintetében is az igazságosság és méltányosság szemmeltartásával való individualizálást enged és -kíván meg. örvendetes, hogy erre az individualizálásra a kir. Kúria legújabb gyakorlata már módot ad, mégis félő, hogy a fennálló törvény alapján e kérdés megnyugtató módon nem lesz elintézhető és így iaz a részvényjogi reform keretében oldható meg leghelyesebben. A felszólaló által 1932-ben közzétett részvényjogi novellatervezet felelősségi rendszere is ezen az alapon épült fel. Az igazgatósági tanácstagok felelősségének ez az átalakítása elkerülhetetlenül szükségessé teszi azonlban azt, hogy gondoskodás történjék p társaság ügyvitelének állandó szakszerű ellenőrzéséről, amelyre a mai felügyelőbizottság nem alkalmas. Ennélfogva a felügiyelőbizottságot eltörlendőnek és szakszerű revízióval helyettesítendőnek tartja. Pethő Tibor kir. törvényszéki bíró a részvénytársasági igazgatók felelősségét fejtegetvén, abból indult ki, hogy a részvénytársasági igazgatók, mint a társaság megbízottjai tekintendők, kik jogosítva vannak arra, hogy akár saját személyükben végezzéik a társasági ügykezelését, akár pedig, hogy meghatalmazottak, illetve segédszemélyzet útján gondoskodjanak az ügyek viteléről. Ennek folytán ama ibírói gyakorlatnak, mely szerint z igazgatóság feladata ,,a társaság irányítása és az általános ellenőrzés", eltekintve attól, hogy ilyen rendelkezés a Kt.-ben nem foglgaltatik, még azért sem felel meg a kereskedelmi jog szellemének, mert az igazgatóság felelőssége az ügykezelés terén nem más, mint a megbízó szervnek felelőssége a megbízottjaiért. Ez alapon részletesen ismertette az igazgatósági tagok felelősségét, amely nagyjában azonos azzal a felelősséggel, amit a bírói gyakorlat eddig követelt a társasági igazgatósági tagjaitól, végeredményében azonban mégsem olyan labilis és a mindenkori gazdasági viszonyok hatásának kitett szemlélet, mint amilyen a bírói gyakorlat ama elve, hogy az igazgatóság feladata az irányítás és általános ellenőrzés. Nézete szerint a legújabb bírói gyakorlat teljesen megfelel a Kurcz-féle organikus részvényjogi reformtervezetnek, mely a mai igazgatóság helyett igazgatótanácsot és igazgatóságot kreál és míg az előbbi feladata z irányítás és általános ellenőrzés, utóbbi feladata az ügykezelés lenne, melyet azonban az igazgatóság ma nem valósít meg. A bírói gyakorlatot nem tartja alkalmasnak arra hogy az igazgatóság felelősségét a régi gyakorlattól eltérően a hozandó törvények szellemében megváltoztassa, mert nincs módjában, hogy a kilátásba helyezett új szabályozásnak leglényegesebb alkotását: a kötelező revíziót kötelezővé tegye, már pedig e nélkül a társasági igazgatóság felelősségének a mai tényleges helyzet alapulvétele mellett való végleges tisztázása eredményre nem vezet. Dr. Oppler Emil előadása. Ur. Oppler Emil, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese nagyérdekű előadást tartott február 7-én az ügyvédi nyugdíjkiérdésirőil. Előbb kifejtette, hogy az intézetet az 1908. évben egy egész más világban, gazdaságilag kiegyensúlyozott légkörben, bizakodva annak állandóságában, építettek fel a teljes tőkefedezeti és várományos rendszer alapján. E rendszerrel 1914. január l-ig 5,021.000 koronát gyüjtötteík