Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

IRODALOM 65 Budapest kriminalitását emelik azután még az ott élő ú. n. kriminálisabb elemek, mint az ott található nagyobb számú nenHházasok, 20—40 évesek és főként az iparos és gyári munkás elemek; az utóbbiaknak jelenléte azután még csak fokozza a nagyvárosokban amúgy is mindenkoron tapasztalható társadalmi feszültséget, mely szintén alkalmas a ikriminlitást fokozni. A tények azt mutatják, hogy Budapest kriminalitása némely tekintetben kedvezőbben alakul, mint a törvényihatósági joggal felruházott és a rendezet tanácsú városoknak a bűnözése, aminek magyarázatát adni nem nehéz. Amint erre ismételten reámutattunk Budapesten tö/bb — a kriminalitást ked vezően befolyásoló —t kómogén tényező jelentkezik, mint a kiselbb városokba n. A bűnözésnek nagy része, Budapesten különösen, a vagyon ellen irányul. A kriminogén tényezőknek a mérlegében rendkívül nagy szerephez jut a fővárosiban való megélhetés, továbbá az ott nagyobb számban álő iparoselemek, amelyeknek a jelenléte a társadalmi feszültséget is fokozza. Elsősorban ezek azok a tényezők, amelyek mindenütt a vagyon elleni kriminalitást hátrányosan érintik. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények sorában nagy szerephez jut a lopás. A lopások nagy száma többek közt bizonyára a Budapesten nagyobb mértékben elkövetett cseléd lop ás óikból ered. Érdekes jelenség például az is, hogy Budapesten sokkal kevesebb a gyújtogatás, mint a vidéken. A vidéknek, elsősorban a községek lakosságának a gyujtogatásban való nagyobb részesedése talán a gazdasági cselédeknek gazdáikon való bosszúállásával volna összefüggésbe ihozható; szidás, rendreutasítás és a könnyen kínálkozó alkalom (szalmakazal, keresztben álló gabona) e téren akárhányszor ezen indulat kiváltását felette elősegíti.) A fővárosiban az ilyen deliktumokniak előfeltételei és alkalmai majdnem teljesen hányoznak, tehát érthető, hogy számúik jóval kisebb, mint a vidéken. A világháború utáni évekből való bűnügyi statisztikai adatok ugyancsak arról tesznek tanúságot, hogy míg Budapesten van a visszaesésnek legerősebb talaja, addig a tj. városokban már kevesebb és így tovább, a még kisebb városokban és községekben még kevesebib talaja van a visszaesésnek. Ezek az adatok a visszaeső, a megrögzött büntevőknek Budapesten való tömörüléséről tesznek tanúságot. 1 — * A Jogi Hírlap Hitel jogi Döntvénytárának II. folyama megjelent. A közel 300 oldalas kötet 1930. szeptember 1-től 1933. szeptember l-ig tartalmazza az ez időre eső bírói határozatokat. A Döntvénytár igyekszik — és teljes sikerrel — megvalósítani azt a maga elé tűzött célt, hogy kimerítő, teljes és egészen megbízható legyen a címben foglalt joganyagra vonatkozóan a bírói gygakorlatnak. Feldolgozza nem csupán a Jogi Hírlap igen bő és részletes joganyagát, hanem mindazokat a tölbibi határozatokat is, melyek érdekességgel bírnak a gyakorlatban. Feldolgozzaa azokat a határozatokat is, amelyek egyéb esettári gyűjteményekben megjelentek. Azt kell mondanunk, hogy a Döntvénytár ezidőszerint a legkimerítőbb képét adja bírói gyakorlatunknak. Ez nélkülözhetetlenné teszi a könyvet mindazok számára, akik a legélőbb jogforrásiból, a bírói gyakorlatból merítenek. A (könyv a címnek megfelelően az egész hiteljog anyagát feldolgozza, tehát a váltóra, kétnyszereigyezségre, csödire, kartellra és tisztességtelen versenyre vonatkozó joganyagot is. A könyv használhatóságát emeli a kimerítő betűsoros tárgymutató és számmutató. * Az általános kereseti adó és társulati adó Adómérlege címen dr. Erdély Sundor hiteles könyvvizsgáló, törvényszéki könyvszakértő, tanár tollából könyv jelent meg. A szerzőt mérleganalitikai és mérlegreviziós munkálatai révén már széles körben ismerik. Jelen munkájában az említett két adónemet is a mérleggel kapcsolatban tárgyalja. Ma amidőn a vállalatok eredményszámlájának adótétele a költségek jelentékeny részét teszi, sokJogállam XXXIII. évf., 1. és 2. füzet. 5