Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

AZ AGRÁRPROBLÉMA MODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI 47 bekezdése a követelésnek fennálló tőkeösszegéről beszél (eszerint tehát a fennálló kamat és perköltség nem vehető számításba). A 3-8.500/1933. sz. rendelet 1. és 3. §-ában határozottabban kifejezésre jut a törvényhozónak az az intenciója, hogy csak az 1933. évi október hó 13-ig bezárólag a telekkönyvi iktatóba érkezett beadvány alapján telekkönyvi bejegyzéssel biztosított és fennálló tőkekövetelések együttes összege vehető figyelembe a védetté nyilvánítás szempontjából. Ezzel szemben ezen igazságüigyminiszterr rendelethez csatolt kérvény-, végzés- és teherkimutatási minták már ismét különböző fogalmakkal operálnak. A kérvénymintákban ugyanis mindenütt „az ingatlanokat terihelő jelzálogos követelések tőkeöszegéről" és nem a fennálló tőke összegétől van szó. A teherkimutatási mintákban ,,a teher tőkeösszegéről" és nem a teher fennálló tőkeösszegéről van szó. A végzés mintákban pedig „összes jelzálogos tőketeherről" és nem az összes jelzálogos fennálló tőketeherről, sőt a VI. sz. mintában „az összes jelzálogos teherről" és nem kizárólag a jelzálogos tőketeher fennálló részéről van szó. 4. Kérnie kell az ügyvédi karnak azt, hogy a gazdavédő rendeletekben úgy az adósnak, mint a kormányhatóságnak discretionális joga teljesen kiküszöböltessék, avagy pedig a legszűkebb körre szoríttassék. Az adósok diszkrecionális jogának egyik legeklatánsabb példája volt a 3800/1932. sz. gazda védő-rendelet bői a 6300/1932. sz. rendelet 4. §-ának 17, pontjába átvitt azon intézkedés, amely az adós egyoldalú tetszésére bízta azt, hogy melyik hitelezőjének adja meg azt a kedvezményt, hogy a rendeletben megállapított végrehajtási korlátozások alól mentesíttessék. Az adósoknak ezt a szabad garázdálkodás! joggát a 14.000/1932. M. E. sz, rendelet nem ismeri, mert a lemondás tárgyában a R. az előző gazdavédelmi rendelettel szemben most már azt mondja ki, hogy a rendeletben az adósnak biztosított kedvezményről előre lemondani nem lehet, az ilyen lemondás érvénytelen. Igen helyesen állapítja meg idevonatkozólag Kohner Arthur a igazdavédelmi rendeletről a Polgári Jog decemberi számában közzétett tanulmányában azt, hogy a 14.000. számú „rendeletben foglalt védelmi rendszabályok általában oly közérdekű védelmi intézkedések, amelyeket ha áz adós bármily ellenkező megállapodást létesített is, mégis igényibe veheti*'. Amennyire helyes a rendeletnek az az intézkedése, amely az adósnak diszkrecionális jogát ebben a vonatkozásban megszüntette, annyira komoly aggodalmat kelt a R. 4. §-ával kapcsolatban a R. 15. §-ának az az intézkedése, amely jogot ad a gazdaadósnak arra, hogy a védett birtokká nyilvánítás hatályát, tehát az ezzel kapcsolatos terhelési tilalmat is bármikor megszüntethesse azzal, hogy a védett birtokká nyilvánításnak a telekkönyvben való törlését kéri, az ilyen kérelemre a telekkönyvben ezt a feljegyzést törlik és ezzel a terhelési tilalom abban az időpontban szűnik meg, amikor azt az adós megszüntetni jónak látja. Ugy Kohner Arthur előbb említett elsőrendű tanulmányában, mint Gerlóczy EndTe a gazdamoratórium tárgyában a Budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából a m. kir. igzságügyminiszterhez intézett kiváló és sokoldalú előterjesztésében helyesen mutatott rá a következőkre: „a rendelet a védettség dőtartama alatt magánjogi címen újabb jelzálogjogok (bejegyzését a rendeletben felsorolt kivételektől eltekintve, lehetetlenné teszi, ami egybevetve azzal a lehetőséggel, hogy a védett birtok tulajdonosának a védettségről bármikor lemondani áll módjában, azzal a követ-