Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A székesfővárosi tanács megszüntetése

2 DR. EGYED ISTVÁN tósági bizottság tehermentesítésére és a közgyűlési intézés­re alkalmatlan ügyek gyorsabb, alaposabb megtárgyalására és elhatározására létesült. Ennek a törvényhatósági tanács­nak a szerepe még fontosabb, mint a vidéki kisgyűléseké, széleskörű vagyoni jogosítványokat és tisztviselő-választási jogot kapott, az egész közigazgatásra felügyel és azt irá­nyítja, végre a törvényhatósági bizottság határozatait elő­készíti és feloszlatás esetében a törvényhatósági bizottságot helyettesíti. Az kétségtelen, hogy a törvényhatósági tanáccsal eddig szerzett tapasztalatok nem minden tekintetben voltak ked­vezőek és bizonyos visszásságok jelentkeztek. A tisztvise­lők majdnem teljes kizárásával alakított tanácsban a pártok ragadták magukhoz a hatalmat és a főváros főtisztviselői csak mint előadók szerepelnek. A fővárosi tisztviselői kar nem tudta az önkormányzati élet vezetését úgy magához ragadni, mint más törvényhatóságokban; a tanácsban részt­vevő pártvezérek és a tisztviselői kar között így nem tudott egészséges összeműködés kialakulni, az autonómia pártok játéka lett, az egységes kormányzati szellemet megegyezé­sek bizonytalansága kockáztatta. Nem szabad azonban a mai idők átmeneti bajaiból olyan következtetésekre jutni, amely az egészséges önkor­mányzati életet állandóan korlátozza. Az 1930. évi törvény hatályba léptétől különben is még olyan rövid idő telt el, hogy azóta szerzett tapasztalatok alapján helytelen lenne végleges ítéletet mondani. A kormány által az országgyűlés elé terjesztett fővárosi törvényjavaslat a tanácsi intézményt mégis véglegesen megszüntetni kívánja. Hogy a tanácsra szükség van, az kétségtelen; annak hi­ányát a törvényjavaslat sem tudja maradék nélkül meg­oldani. . A törvényjavaslat a tanács hatáskörébe tartozó ügyek­nek egy jelentékeny részét visszautalja a törvényhatósági bizottság hatáskörébe. Ez azonban eltérés a néhány éve he­lyesnek elismert és vívmányként üdvözölt irányzattól. Ha akkor úgy találták, hogy a törvényhatósági bizottság hatás­köréből úgy Budapesten, mint vidéken a nem kormányzati természetű és a kisebb vagyoni jelentőségű ügyek intézését el kell venni és egy szűkebbkörű testületre: a kisgyűlésre, illetőleg tanácsra bízni, akkor helytelen lenne ezt az akkor alaposan megfontolt újítást most megszüntetni csak azért, mert a fővárosban a tanácsi intézésnél egyes átmeneti visz­szásságok jelentkeztek. A tanács hatáskörébe tartozó többi ügyeket a törvény­javaslat a polgármester hatáskörébe kívánja utalni. Kétség­telen azonban, hogy ezek az ügyek részben nem a polgár­mester hatáskörébe valók; a polgármester ugyanis inkább

Next

/
Oldalképek
Tartalom