Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 4. szám - A részvénytársasági igazgatóság tagjainak felelőssége és az általános magánjog szabályai
A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI IGAZGATÓSÁG 123 Kúria mily nagy súlyt fektet ezekben a kérdésekben az általános magánjog szabályaira, a következő határozatok: Az 1933. november 7-én P. IV. 182/932. sz. a. kelt ítélet a felperest kártérítö keresetével azért utasítja el, mert az előállott kárnak ő is oka volt. Az 1931. november 25-én P. IV. 3230/930. sz. a. kelt ítélet (Hitelj. T. 1932. évi 9. sz. 137. old.) kimondja, hogy a keresk. törv. 189. §. alapján nem követelhet kárt az igazgatósági tagtól az, aki a kárt elhárítani elmulasztotta. Az 1934. január 23-án P. IV. 3139/933. sz. a. kelt ítélet a felperesnek kárt még részben sem ítél meg, mert a kár bekövetkezésénél ő is közrehatott. Különösen kirovó az általános magánjog szabályaira való kifejezett utalás a Kúriának 1931. január 20-án P. IV. 4934/929. sz. a. kelt ítéletében (Hitelj. T. 1932. évi januári sz., 3—4. old.), amely a keresk. törv. 189. §-ával kapcsolatosan kimondja, hogy a kártérít, felelősség „következik a kártérítésre általában érvényes abból a magánjogi szabályból, hogy aki másnak jogos érdekét jogellenesen és vétkesen megsérti, köteles a másiknak, a sértettnek, ebből eredő kárát megtéríteni^ (Mtj. 1709. §.) Ezt a helyes gyakorlatot a Kúria nem merítette a részvényjogból vagy keresked. törv.-ből, hanem az általános magánjog szabályaiból. A Kúria gyakorlatán nem változtatna semmit sem, ha a keresk. törv. 189. §-a nem is léteznék. Erre a §-ra, nézetem szerint, nincs szükség. Annak kimondására, hogy az igazgatóság tagjai a károsultnak felelősséggel tartozunk, bizonyos előfeltételek fenforgása esetében, nincs semmi szökség, azt ügyis kimondják az általános magánjogi szabályok. Ha a 189. §-a nem léteznék, — melyet sokan, nagyon sokan, félreértenek — a helyzet világosabb lenne és a hiteltanácsainknak korábban jutott volna eszükbe, hogy a ker. törv. 1. §-a előírja, — ha a keresk. törv. rendelkezéseket nem tartalmaz, — hogy az általános magán jogszabályai alkalmazandók. Hogy senki engem félre ne értsen, újból hangsúlyozom, hogy csakis az igazgatósági tagok vétkessége által károsított harmadik személy kártérít, igényére gondolok, nem pedig a társaságnak, mint ilyennek a kártérít, igényére. Ezekben az utóbb említett esetekben speciális részvény jogi természetű kártérítő előfeltételekről van szó, amint azokat a német keresk. törv. és a Kuncz-féle tervezet (106. §.) felsorolja (részvényeseknek a betét visszafizetése, osztalék kifizetése, stb.). Ezek a speciális részvényjogú természetű alapból származó felelősségi eseteket teljesen kikapcsolom a jelen soraim keretéből, de megjegyzem, hogy ezek is csak az általános magánjogi szabályai felhasználásával intézhetők el. Kü-