Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

IRODALOM 117 Dr. Földes Mór: Gazdavédő jogszabályok lexikona. (Négy kötetben. Megjelent a szerző saját kiadásában.) Az utóbbi évekfben mindinkább fokozódó alkalmi jogalkotásnak iskolapéldája a gazdavédelem kérdése, melv jogterületen a 14.000/1933. M. E. számú alaprendelet megjelenése óta léteit négy és fél hónap alatt nem kevesebb, mint 31 pótrendelet és utasítás látott napvilágot, melyek az alaprendeletet kiegészítik, módosítják és magyarázzák, emellett a régebbi gtazdavédelmi jogszabályok egy része is érvényben le nnitfar tátott. Ezen folyton szaporodó rendelettömeget egybefoglalta a szerző és gyakorlati érzékkel összeállított müvet ad a gyakorlati jogász kezébe. A megjelent II. kötet az 1934. március 7-ig kihirdetett rendeleteken kívül ismerteti a Pénzintézeti Központnak a gazdavédelmi jogszabályok alkalmazása tárgyálban kiadott körleveleit, a transzferrendeleteket. a kamatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Hitelügyi Tanács határozatait, a gazdiasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelmét. Ennek a kötetnek címe: „A hatályban lévő gazdavédő jogszabályok gyűjteménye időrendi sorrendben." — Egyidejűleg megjelent a mű negyedik kötete is, amely „A magyar gazdaszanálás az 1925—1934. években" címet viseli és a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak kiegészítéseiről és módosításáról szóló törvénycikk országgyűlési irományait ismerteti. Április havában jelenik meg a négykötetes mű I. számmal jelzett kötele, mely „Tanulmányok a gazdavédelmi jogszabályok köréből" cím alatt, az eddig különlböző szaklapokban megjelent tíz tanulmányon felül további 30—40 tanulmányt fog közölni e témakörből a szerző szakavatott tollából. Végül ezt követöleg a mű III. jelzésű kötete az egységes szerkezetibe foglalt gazdavédelmi jogszabályokat fogja adni, amint a rendeletalkotás e téren — remélhetőleg április—május havában — nyugvópontra jut. Dr. Rácz György: Der Untergang der Individualistischen Brtrachtiingsweise im Staatsrecht. Angyal szeminárium kiadványai. 25. füzet. Mint Angyal Pál egyetemi tanár az előszóban megállapítja, ez a németnyelvű tanulmány azt a célt szolgálja, hogy az individualisztikus büntető jogszemléletnek az egész földkerekségen megindult lealkonyodási folyamatát vázolja és azokat a következményeket, amelyeket a büntetőjog ezen átalakulása maga után fog vonni, — egyúttal a jövő büntetőjogának programmatikus követelményeire mutat. Megállapítja Angyal professzor, hogy Dr. Rácz György követelményei sok vonatkozásban azonosak a német büntetőjog legújabb fejlődésével. Dr. Rácz Gyyörgy meggyőzőtlésének látszik, hogy a büntetőjog eddigi irányának kora befejeződött és a közösség védelmére nivatott uniiverzalisztikus büntetőjog fog általánosban helyébe lépni, amely irányzat a Nemzeti Szocialista büntetőjog fejlődési irányának felel meg, annak a fejlődésnek, amely ,,parlamentarizmus kizárása folytán lehetővé fogja .tenni a közeljövőben, nogy az új német büntető kódex megjelenjék", — olyan kódex, amely Rácz György szerint a büntetőjog világába a legszélsőbb módon fogja bevezetni az uniiverzalisztikus értékelést. Mindenesetre óvatosan fűzi ehihez Dr. Rácz György, hogy a szovjetorosz büntetőjog is látszólag hasonlít ehhez a nemzeti szocialista jogfejlesztéshez, a maga kollektivisztiikus, aniiiiindividualis tendenciája folytán. Elhárítja azonban ezt a hasonlatosságot azzal, hogy szerinte a szovjetorosz büntetőjog e hasonlóság dacára is semmi egyéb, mint átmeneti eszköze az elnyomásnak és anarchisztikus ideált szolgál, mely a büntetőjog alapeszméit és alapinstibucióit ((Min, felelősség, büntetés stb.) tagadja és az egyéniségi megsemmisítésére tör s így alapjában nem egyéb, mint egy osztályuralom fenntartására irányuló legvéresebb terror, amely nem tekinthető büntetőjognak és legkevésbbé a közösség védelmére szolgáló univerzalisztikus büntetőjognak. A közeljövő vagy későibbi jövő fejleményei fogják, úgy véljük, eldönteni, hogy mennyiben helytálló Dr. Rácz György idevágó felfogása és hogy az összehasonlítás a mai szovjetorosz és a leendő német büntetőjog között tudományos alapon áll-e. vagy pedig csak politikai appreciáció