Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

MEGJEGYZÉSEK Az egész ügyvédi karnak vállvetett erőfeszítései abban aE irányban, hogy reformok árán a kar helyzetében megfelelő könnyítéseket érjünk el, nem jártak eredménnyel. Az elmúlt év folyamán egyetlen olyan reformra sem tudunk rámutatni, amelyet az ügyvédség, a maga javára könyvelhetne el. Ezzel szemben a gazdamoratórium épen az elmúlt évben sújtotta újabb gazdasági vérveszteséggel nemcsak a vidéki, de a fővárosi ügyvédséget is. Meghonosodott nálunk azon eléggé el nem ítélhető szokás, hogy az ügyvédjelölt nem kap fizetést. Jól szituált ügyvédnél is előfordult, hogy kedvezményes ebédjegyre protegálta jelöltjét a Kalmárénál, fizetést azonban nem ad. Ezidőszerint 55 ügyvédjelölt kap kedvezményes ebédet a Kamaránál! Ennek a szégyenteljes állapotnak véget kell vetni és az ügyvédjelölti iiigyenmunkát. mint a kar tekintélyét és méltóságát mélyen sértőt, fegyelmi vétségnek kell minősíteni, mert vagy tudja foglalkoztatni a>z ügyvéd jelöltjét, akkor fizetni is tudja, vagy nem tudja fizetni, akkor nem jelölttel, hanem áljelölttel állunk szemben. A nyugdíjas köztisztviselők a jövőben az ügyvédi kamaráik lajstromába felvehetők ne legyenek. Bírák, amennyiben munkaiképtelenség, alkalmatlanság, kornaitár vagy fegyelmi okból nyugdíjaztattak, ügyvédi gyakorlatot se folytatihassanak és amennyiben bírák, ezen eseteken kívül ügyvédi bejegyzésüket kérhetik, úgy ügyvédi gyakorlatuk ideje alatt az államkincstártól élvezett nyugdíjuk szüneteljen. Az ügyvédséget a legközelebbről a községi jegyzők versenye érinti. Főokia ez a nagyvárosok ügyvédi túlzsúfoltságának és annak, hogy a falusi lakosság jogi szükségletei ellátásánál szakképzett jogi védelem nem áll rendelkezésére. Magyarországon 3000 nagyközség van. ahol ügyvéd nem telepedett le s azok lakosságának is fontos érdeke volna, hogy lakóhelyükön ügyvéd álljon rendelkezésükre Sokat várunk e tekintetben az ú. n. középfokú közigazgatási bíróságok felállításától. A törvény süngős megvalósítása nemcsak ügyvédi, hanem közérdek is, mert közigazgatásunk, főleg újabb jogszabályaink folytán szorosan vett jogkérdésekkel és bírói döntés alá tartozó kérdésekkel is tömegesen foglalkozik és ítélkezik nagy horderejű jogi vonatkozású kérdésekben bíráskodási garanciáik nélkül. A megnyugvás akkor lesz teljes, ha a jogkereső közönség érdekeinek védelmében az ügyvédi képviselet, sőt az esetek tömegében a kötelező ügyvédi képviselet teljes mértékben fog érvényesülni. Üdvös eredményt várunk a békebíróságok megszervezésétől. E reform az ügyvédségnek pedig nemcsak azzal használna, hogy a békebírák közé tekintélyes számmal lennének ügyvédek kinevezhetők. hanem azzal is, hogy azokban a községekben, amelyekben a békebíróságok létesülnek, minden bizonnyal ügyvédeknek is érdemes volna letelepedniök s ezek a városok fölös létszámú ügyvédségéből vezetnének le a falvakba szakértő erőket. Gazdaságilag az ügyvédség helyzetét javítaná a szegényvédelem díjazása, mely napról-napra nagyobb terhet ró a karra, mert a szegényvédelmi ügyek egyre szaporodnak. A szegényjog megadásánál fo-