Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 99 is (bírák, bírósági hivatalnokok). Ha pedig azt nézzük, ihogy mely hatóság elé tartozik a kártérítési ügy, akkor azt fogjuk látni, hogy általában rendes bíróság elé, de az adókezelési eljárásban elkövetett károsításért a tisztviselőt nemcsak szolgálatadójának, hanem a külső károsultnak is csaik a közigazgatási hatóság útján lelhet felelősségre vonnia, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élnie (600/1927. P. M. összeállítás 131. §.).12 Törvényes rendelkezés, amely a köztisztviselő felelősségének feltételeit és mértékét kifelé megszabná, csak egyes tisztviselői kategóriákra van. A bírákra, bírósági hivatalnokokra és végrehajtókra, a székesfővárosi, más törvényhatósági iés a községi tisztviselőkre, a vagyonkezeléssel megbízott állami tisztviselőkre, stb. De az állami tisztviselőkre vonatkozó általános tételű szabály nincs.13 Amint nincs befelé a tisztviselő és munkaadója közti viszonyban, (mert általános tisztviselő pragmatika törvényünk nincs), úgy nincs kifelé, iharmadik személy irányában sem. Van azonban általános rendelkezés a magánjogi kódex javaslatában. 5) A Magánjogi Törvénykönyv javaslatának mind az 1913. évi,, mind az 1928. évi szövege tartalmaz rendelkezést a köztisztviselők vagyonjogi felelősségéről, íme az 1928. évi törvényjavaslat 1735. és 1736. §-a: „1735. §. Az a közhivatalnok (köztisztviselő), aki ihivatali kötelességének vétkes megsértésével másnak kárt okoz, köteles e kárt megtéríteni, kivéve ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna és ezt vétkesen elmulasztotta. A bíró az ítélethozatalban elkövetett kötelességsértés miatt csak akkor felelős. Iha szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. Ugyanez a korlátozás áll, ha a közhivatalnok oly ügyiben okozta a kárt, amelyben célszerűségi tekintetek szerint kellett eljárnia. A Ibíró ellen az 1. és 2. bekezdésben megállapított felelősséget csak akkor lehet bíró úton érvényesíteni, ha a kártokozó cselekmény miatt őt a büntetőbíróság jogerősen elítélte vagy ha a fegyelmi bíróság jogerős határozattal előzetesen megállapította róla, hogy kártokozó cselekményével hivatali kötelességét vétkesen megszegte. 1736. §. Ha> a közhivatalnok oly kárért, amelyet gyám. gondnok vagy idegen érdekek védelmére rendelt más személy okozott, az utóbbival együtt azért felelős, mert ennek kirendelésében, ellenőrzésében vagy jogügyleteinek jóváhagyásában (hivatali kötelességét megsértette: egymásközötti viszonyukban a kártérítés egyedül a közvetlen károkozó kötelezettsége." E két §-nak a Magánjoigd Törvénykönyv javaslatába való felvétele is, tartalma is élénk vita tárgya volt az előkészítő bizottságban.14 Az alábbiakban az előkészítő tárgyalásoknál felmerült vitakérdéseket 12 Ellertben, ha a károsult az adókezelésnél elkövetett szabálytalanság miatt közvetlenül az állam ellen érvényesít kártérítési követelést, a rendes bírósághoz tartozik az ügy. Kimondotta ezt a K. 7181/1929. sz. a. 13 A miniszterek felelősségét röviden kimondja az 1848: III. tc. 4. §-a, anélkül hogy a felelősség különböző fajairól, köztük a vagyoniról, külön rendelkeznék. 14 L. a 84. sz. főkérdést. \ 7*