Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége
AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 07 község arra, aki helyette eljár. Aki az állam, helyi közület közjogi működésében résztvesz és ennek során okoz kárt, az a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alá esik és szolgálatadójára is a köztisztviselőkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Ezen a nyomon haladtak a tanácskozások a Magánjogi Törvénykönyv előkészítése során is. A Magánjogi Törvénykönyv előkészítő bizottságában a 84. számú főkérdés tárgyalásánál felmerült az a kérdés, hogy a közhivatalnok fogalmát nem kellene-e meghatározni, de némelyek ezt egészen mellőzendőnek tartották, mások az életbeléptető törvényre kívánták hagyni s így a meghatározás a törvényjavaslatba nem került bele. Az eszmecsere sarán azonban rámutattak a bizottság tagjai, hogy vannak állami funkciók — (pl. a postai működés), — amelyekről nem kétségtelen, hogy közvagy magánfunkciók-e és rámutattak arra is, hogy közfunkciókat átruházott ügykörben nemcsak állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak látnak el, hanem pl. az ügyvédi kamarák is; az ügyvédi kamara ügyészének ügyvédi fegyelmi ügyekben a kir. ügyésszel konkurráló vádjoga is van. Kérdés, közhivatalnokok-e az ilyen szervek, következésképen maguk a közhivatalnokokra megszaibott rendelkezések szerint felelnek-e és felel-e eljárásukért az állam is? Mások azt emelték ki, hogy közhivatalnok csak az, aki az állam, törvényhatóság' tvagy község nevében jár el, ezek valamelyikét képviseli, más ellenben nem. EJhlhez képest, szerintünk, mem közhivatalnok például a nyomozati hatóság orvosa sem, mert az saját nevében adja orvosi szakvéleményét. — Mindebből az látszik, hogy a. bizottság tagjai azt tartották döntőnek, hogy az állam, (helyi közület) nevében közfunkciót látott-e el a károkozó személy. A bírói gyakorlatban főleg a helyi hatóságok lisztviselői tekintetében merül fel a kérdés, hogy valamely alkalmazott közhivatalnok-e a kártérítési felelősség szempontjából, vagy nem. Az állami alkalmazottak eljárásáért ugyanis az állam nagyjából ugyanúgy felelős, mint egyéb alkalmazottaiért és pedig közvetlenül, ellenben a helyi közületek maigánalkalrnazottakért közvetlenül, köztiszt viselőkért csak másodsorban felelnek. A bírói gyakorlat úgy találta, hogy a székesfőváros vásárcsarnoki alkalmazottai közhivatalnokok, mert a vásárcsarnok nem puszta üzleti magánvállalkozás, hanem csak újabb módja a székesfővárost megillető vásárjog gyakorásának és az ezen ősi jogiból származó közjövedelem beszedésének (budapesti tábla 1901. I. G. il 44.). Ellenben pl. a székesfővárosi mezőőrt a Kúria nem tekintette közhivatalnoknak (K. 7329/1916,). 2)i Természetes, hogy a köztisztviselői felelősségre vonatkozó szabályok csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha a közhivatalnok hivatalos kötelességének megsértésével vagy hivatalos hatalmával visszaélve okozta a kárt. Erre hivatkozva nem hozott a bíróság marasztaló ítéletet azon az alapon, hogy a község elöljárói valamely magánokiraton levő aláírás valódiságát tévesen igazolták, mert az ilyen igazolás nem tartozik a község hatáskörébe. Egy más esetben a községi bíró és a községi jegyző nyilatkozatot adtak ki, hogy a község bizonyos időpontig nem fog polgári iskolát létesíteni s ezt a község pecsétjével is ellátták. A nyilatkozat átvevője ebben bízva magániskolát létesített. Jogállam XXXIII. évf., 3. füzet. 7