Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A bíróságok gyakorlatból

80 A BÍRÓSÁGOK GYAKORLATBÓL. Juttatás a gyermeknek az egyik szülő részéről. A gyermek részére a szülők életében bár csak az egyik szülő által adott juttatást is — ha annak tárgya nem a juttató szülő különvagyonához tartozó vagyontárgy volt, mindkét szülő által egyenlő arányban adottnak kell tekinteni. (1933. I. 30. — P. I. 5859/930.) * Felelősség az alkalmazottért. Az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében (amelyet a bírói gyakorlat a tárgyi felelősség eseteiben irányadónak tekint) és az 545. pht. számú elvi j. határozat értelmében vis major és a sérült saját hibáján kívül még csak harmadik személy elháríthatatlan cselekménye fogadható el a felelősség alól mentesítő okul. Mint a törvény előkészítő munkálataiból is kitűnik, a harmadik személlyel szemben épen az üzemben tartó alkalmazottai azok, akiknek a cselekménye, mulasztása, tilalom-szegése nem mentesítő ok még akkor sem, ha az az üzemben tartó részéről nem is volt elhárítható. A törvény nem tévén különbséget, a tárgyi felelősség nézőpontjából, közömbös az is, hogy az alkalmazott ügykörén belül jár-e el. A lényeges csak az, hogy mint alkalmazott járjon el. Egyébként a gépkocsivezető ügykörébe tartozik a gépkocsinak a kocsiszínből javítás után elvitele és vezetése. Ha tehát e közben engedi meg másnak a vezetést, habár esetleg az elvitel és átengedés az üzemben tartó tilalma ellenére történt is, mégis ügykörében jár el, így a fellebbezési bíróság az imént közömbösnek jelzett tények tekintetében a bizonyítás el nem rendelésével nem sértett jogszabályt. (1933. II. 3. — P. II. 4390/932 ) * Felelősség joglépés igénybevételéért. A 160. számú polgárjogi határozat szerint „a törvény által előírt joglépések igénybevételéért az ezeket igénybevevő fél kártérítési kereset alá cítak akkor vonható, ha az ily joglépések által károsított bizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okot." A jelzálogjognak a tkvi rdts. 88. §-a c. pontjának megfelelő könyvkivonat alapján kért előjegyzése nem jogellenes eljárás, de jogellenessé válik az esetben, ha a jelzálogi előjegyzést az azt kérelmező fél, valótlan tartalmú könyvkivonat alapján nyilván fent nem álló követelés biztosítására haszálja fel. (1933. I. 26. — P. V/1489.) * Idegen pénzneműkövetelés átértékelése. Papirosmárkában, még pedig csupán névértékben visszafizetett márka követelés összegének, a márka értékcsökkenése méltányos figyelembe vételével, aranymárkában leendő megállapítása, azaz átértékelése és ekként megállapított aranymárka öszszegnek megfelelő pengőösszeg megfizetésében leendő marasztalása iránt indított perben a kir. Kúria a következő érdekes, elvi élű határozatot hozta: Habár az 1928: XII. t.-c. 32. §-a a magyar adósoknak külföldi hitelezők irányában fennálló pénztartozásai között nem is tesz külömbséget abban a tekintetben, hogy azoknak a pénztartozásoknak a tárgya koronaértékben vagy valamely más, forgalomban már nem levő, de mégis belföldi pénzben meghatározott összeg-e, avagy külföldi pénznemben meghatározott összeg? — mindazonáltal, mivel ez a törvénycikk 1. §-ában, korona értékben, vagy forgalomban már nem levő valamely más belföldi pénznemben meghatározott magánjogi pénztartozásokra vonatkozóan mondja azt, hogy azok összegének megállapításában megengedi a korona értékben beállott változás figyelembevételét, és az átértékelés fogalmát meghatározó 2. § is a pénztartozás összegének a névértéknél magasabb összegben leendő megállapítását a korona értékcsökkenésének méltányos figyelembevételével eszközlendően engedi meg : annálfogva nyilvánvaló, hogy a törvényhozás ezzel a törvénycikkel csak koronaértékben vagy forgalomban már nem levő valamely más, de szintén csak belföldi pénznemben meghatározott magánjogi pénztartozásokra vonatkozóan kívánta megengedni, hogy azoknak az összegét, — még pedig szintén csak a