Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2. szám - A gyermek neve
A GYERMEK NEVE. 71 Azt a vak csapást, amellyel a felületes közvélemény és tunya társadalom a „fattyut" akaratlanul is sújtja, a jog fokozott gondoskodásának kell elhárítania. A Magánjogi Törvénykönyv javaslata a gyermek név jogát a gyermekvédelem gondolatában céltudatos határozottsággal szabályozza. Ez a védelem azonban hiányos. Az Mtj. 180. §-a szerint a törvényes gyermek atyja vezetéknevét viseli. A gyermek keresztnevét a szülő határozza meg. (277. §. 2. bek.) A 191. §. szerint az a gyermek, akinek anyja újra férjhez ment és aki mind a korábbi, mind a későbbi házasság alapján törvényes lenne, a második férj nevét viseli. A 198. §. 2. beL szerint a gyámhatóság jóváhagyásával a törvényes képviselő kérheti a cselekvőképtelen gyermek királyi kegyelemmel való törvényesítését: ennek hatálya az lesz (205. §.), hogy a gyermek atyja vezetéknevét fogja viselni Az örökbefogadás névjogi következményei felett féltő szemmel őrködik a javaslat a gyermek érdekében. Törvényes képviselő, gyámhatóság, igazságügyminiszter egybehangzó helyeslése szükséges a névváltozáshoz. (216. 211. §. 3. bek., 207. §.) A gyermekvédelem magánjogi feladatába tehát az Mtj. szerint a gyermek névjogi védelme is bele tartozik. A gyermek névjogi védelmében a gyermekvédelmi apparátus: törvényes képviselő, gyámhatóság, kormányhatóság céltudatosan döntő szerepet kap. Ha tehát a törvényes gyermek névjogának tartalmát és módosulását (örökbefogadás) az Mtj. határozott és rendszeres céltudatossággal szabályozza, jogosan kereshetjük a házasságon kívül született gyermek névjogának tartalmára és módosulására vonatkozó törvényszakaszokat. Ám ezek hiányosak.* 2. Ha az Mtj. magánjogi (és nem közigazgatásjogi) kérdésnek tekinti azt a problémát, hogy a törvényes gyermek neve mi legyen s ez mely családjogi ügyletek következményeként módosulhat, magánjogi probléma az is és az Mtj. keretébe tartozó, hogy a házasságonkívüli gyermek neve mi legyen s ez a név mely családjogi ügyletek következményeként módosulhat. a) A házasságonkivüli gyermek anyja családi nevét viseli. (Mtj. 246. §.) A talált gyermek gyámság alá tartozik (Mtj. 326. §. 3. bek.), szülője családnevét nem viselheti: vezetékneve tehát nyilván az lesz melyet „neki adtak". (Anyakönyvi Törvény 40. §.) (nyilván a születést bejelentő személy.) Mi lesz azonban a talált gyermek keresztneve ? Az ember azt hinné, hogy a talált gyermek keresztnevét az a személy határozza meg, aki a vezetéknevet. Az Mjt.-ből azonban más következik. A 355. §. szerint ugyanis a gyámot a gyermek személye felett ugyanazok a jogok illetik, mint a szülőt, hacsak a törvény mást nem rendel. A gyermek utónevét tehát a gyám határozza meg. A 355. §. kifejezetten utal is a 277. §-ra. Nem hiszem, hogy a törvényhozó azt óhajtaná, hogy a gyermek keresztnév nélkül maradjon addig, mig a gyámhatóság - esetleg hónapok múlva — gyámot nevez. Kit illet hát a keresztnév-adás joga ? A születést bejelentő személyt-e vagy a közgyámot, aki a 397. §. szerint az elhalaszthatatlan gyámi tennivalókat ellátja ? b) A házasságonkívüli vagy talált gyermek érdekvédelme azt kivánja, hogy a gyermek családba, családi közösségbe kerüljön. Állami érdek is, hogy ez a gyermek minél erősebben összenőhessen a nevelő családdal. Lehetővé kell tehát tenni, hogy az idegen névben kifejezett idegenség eltűnjék. Az Mtj. csak három eszközt ad erre : a törvényesítést, az örökbefogadást és az anya férje részéről történő névátruházást (246. §. 3. bek.) Az örökbefogadási szerződés csak akkor jár az Mtj. 216. §-nak 3. bekezdése szerint névátszállással, ha erről a szerződés kifejezetten rendelkezik. * Blau György mondja: „Az ősiségi szemléletnek . . . pendantja ... az, hogy a javaslat a névátruházások lehetőségeit . . . korlátozni . . . óhajtja." A magánjogi kódexjavaslat társadalompolitikájáról. Különlenyomat. 1933. 5. o. 2. p. 5. bek.
