Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2. szám - Wlassics és a közigazgatási bíróság
WLASSICS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. írta : DR. EGYED ISTVÁN egyetemi tanár. Az 1896: XXVI. törvénycikk által szervezett közigazgatási bíróság elnöki tisztét az első tíz évben Wekerle Sándor látta el. Az ő örökébe lépett 1906-ban Wlassics Gyula, aki a legutóbbi napokban bekövetkezett távozásáig, tehát több mint egy negyed évszázadon keresztül viselte ezt a fontos közjogi tisztséget. Már az elnöklésnek ez a rendkívül hosszú tartama indokolttá teszi, hogy Wlassicsról az elnöki székből távozása alkalmából mégemlékezzünk e lap hasábjain. Huszonhét év maga olyan nagy idő, amelynek a bíróság működésére igen mély nyomokat kellett hagynia. A mai jogásznemzedék megszokta, hogy a közigazgatási bíróságnak Wlassics Gyula az elnöke és így az ő egyénisége elválaszthatatlanul összeforrott a bíróság működésével; szinte nem is tudtuk elképzelni, hogy ki veheti át méltóan az ő örökét, ha előre haladott kora távozásra kényszeríti. Wlassics Gyulának a közigazgatási bíróság elnökévé való kinevezését az utóbbi időben többször emlegették például arra, hogy politikusok ilyen magas bírói polcon is milyen jól beválnak. Az illetők azonban feledik, hogy Wlassics Gyula előzőleg egyetemi tanár is volt és kiváló irodalmi munkásságával úgy a Tudományos Akadémia, mint az egész magyar közvélemény elismerését vívta ki. Családi hagyományai, a bíróságoknál és az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában végzett működése erős bírói érzéket és függetlenségre törekvést fejlesztettek benne; ezek az érzések az egyetemi katedrán érlelődtek lelkes meggyőződéssé. Wlassicsban tehát nem politikus, hanem tudós került a bíróság élére és csak véletlen volt, hogy előzetesen, de nem közvetlenül megelőzően miniszteri tisztet is viselt. Wlassics Gyulának rendkívül hosszú elnöki működése természetesen csak annak következtében vált lehetségessé, hogy tisztében a törvényes korhatár betöltése után is megmaradhatott. Erre a kivételes elbánásra az ő rendkívüli szellemi képességei, fiatalos gondolkozása és rugékonysága mindenképen méltóvá tették. Távozása alkalmából azonban önként felvetődik a gondolat, hogy a hivatalban tartásnak a lehetőségét a magas bíróságok vezetőinél nem lehetne-e valami módon a kormány tetszésétől függetlenné tenni; a kormánynak ebben a tekintetben biztosított jog ugyanis a bírói függetlenséget veszélyeztetheti fogállam XXXII. évf. 2 füzet. 4