Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.
SZEMLE. 47 zögazdasági munkásokat is, szervezetbe tömörüljön. A gazdasági testületekben a munkaadók és munkások jogegyenlősége biztosíttatnék. Ugyancsak a gazdasági állam elvéből folyik az is, hogy az állam a termelési ágak gazdasági érdekeit igazságosan igyekszik kielégíteni olykép, hogy a termelési ágak egyike se zsákmányolhassa ki a másikat. Ezen cél a közgazdasági bíróság által érhető el, — amely a jelenlegi Kartelbíróság helyébe lépne, — s amelynek szervezését előadó ismertette. A gazdasági állam céljából az is következik, hogy a törvényhozó szervet alkalmassá kell tenni gazdasági problémák eldöntésére. Ez úgy érhető el, ha a parlamentben a gazdasági tudás intézményesen biztosíttatik. Az előadó ajánlja, hogy a képviselők felét ezután válasszák, mint eddig, a választókerületek, a másik felét-pedig az érdektestületek, utóbbiak azonban csak közvetett választási mód utján. Az előadó ezután foglalkozik a választójog és a parlament reformjának kérdéseivel és azzal, hogy a korporativ elv nem idegen jogrendszerünkben. Kifejti az érdektestületi választási rendszer részleteit, annak előnyeit az általános titkos választójog hátrányaival és veszélyeivel szemben és nagy történelmi szerepét a polgári társadaimi rend alapintézményeinek konzerválása céljából. * Az Ügyvédi Körben dr. Németh Péter kir. törvényszéki tanácselnök december hó 15-én előadást tartott „A fiatalkorúak védelme törvényeinkben" címen. Előadó visszapillantott azokra az időkre, amikor a züllött és züllésnek indult fiatalkorúakkal senki sem törődött, a bűnöző kiskorúakat pedig a felnőttekkel együtt megyei börtönökbe zárták, ahol teljesen elromlottak. Majd ismertette az új helyzetet, melyet az 1908. évben büntető novella, 1913. évben pedig a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvényt hozott meg. A fiatalkorúak bíróságai a gyakorlatban kitűnően beváltak. A gyermek-bűnözés határozottan csökkent. Ezt természesesen csak úgy lehetett elérni, hogy a fiatalkorúak bírái állandóan a legszorosabb kapcsolatban állottak a gyermekvédelmi intézményekkel. A gyermekvédelemben legfontosabb a prevenció. Sajnos ujabban nálunk az a fonák nézet kezd elterjedni, hogy a züllött és bűnöző fiatalkorúakkal nem érdemes foglalkozni. Éppen ilyen rövidlátásról tesz tanúságot az a felfogás, amely különben az érvényben lévő fiatalkorúak bíróságáról szóló törvényünkkel és annak szellemével határozottan ellenkezik, — amely szerint a fiatalkorúak bírósága egyedül a 12—18 év közötti bűnösökkel foglalkozzék. A gyermekbíróságok szakértői nemcsak nálunk, de külföldön is abban a véleményben vannak, hogy annak hatáskörét bővíteni és nem szűkíteni kell. Előadó, mint a fiatalkorúak bírái nemzetközi szövetségének egyik alapítója és első alelnöke, 1930-ban Bruxellesben indítványozta először, hogy a fiatalkorúak bíróságai családbírósággá alakíttassanak, amelyek necsak a bűnöző és züllött és züllés veszélyének kitett kiskorúak ügyeiben, de a kiskorúak státus pereiben, sőt lehetőleg a házassági perekben is bíráskodhassanak. Előadónak ezt az indítványát a kongressus egyhangúlag magáévá tette. Előadásának második részében előadó megállapította, hogy hatályos büntető törvényünk és büntető novellánk nagy hiányokat mutat gyermekvédelmi szempontból. így főleg erősen kifogásolhatók a büntető törvénykönyvnek a szemérem elleni büntetlek és vétségekről szóló rendelkezései. Előadó egybevetette a világ összes ismert törvénykönyveinek rendelkezéseit a fiatalkorú lányok abszolút védelmi korhatárát illetőleg a szemérem elleni bűncselekményeknél és megállapította, hogy ez az abszolút védelmi korhatár nálunk oly alacsony (12 év), amelyet csak három európai és néhány exotikus állam fogadott el. Ezt a korhatárt feltétlenül fel kell emelni legalább 14 évre. Ezután az előadó a mártír gyermekekkel foglalkozott és megállapította, hogy törvényeink ez irányban igen hézagosak. A gyermek testi épsége a jogtalan bántalmazások ellen egy hajszállal sincs jobban védve, mint a felnőtté. Mindenekelőtt szükség volna arra, hogy az a szülő, gyám, gondnok, felügyelő, nevelő, tanító, aki 18 éven aluli gyermeket, vagy gondviselésére bízott, ugyanilyen korban lévő gond-