Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.

SZEMLE. 45 révén bekövetkezik az, hogy a fellebbezések 4—8 héten belül, a felfolyamodások 2—4 héten belül rendszerint elintézést nyerjenek, akkor az új ügybeosztás elérte célját. — ai. * Jogegységi elvidöntés. A Kúriának a büntető ügyekben alakított jogegységi tanácsa február hó 17-ére kitűzött ülésében a következő elvi kérdést fogja eldönteni: „Ha a vádlottat olyan bűncselekmény miatt Ítélték el, amelyet a Bp. 506. § a második bekezdése értelmében megkezdett szabadságvesztésbüntetése végrehajtásának, vagy az ennek a büntetésnek végrehajtását meghiúsító szökésének tartama alatt követett el, a Btk. 96—109. §-a értelmében összbüntetés kiszabásának, vagy az 1880: XXXVII. tc. 36. §-a, a 18. számú teljes ülési határozat értelmében a büntetések egységesítésének van helye ?" Az ügy előadója dr. Mendelényi László kir. kúriai bíró. * A Magyar Jogászegylet december 15-i üléséé dr. Szászy István egyetemi m. tanár, kir. törvényszéki bíró a váltótörvények összeütközésének szabályozásáról szóló új genfi egyezményről tartott előadást. Előadó kitejtette, hogy 1930. június 7-én Genfben három nemzetközi egyezmény jött létre: az első az Egységes Váltójogot tartalmazza, a második meghatározza, hogy a hazai törvények összeütközésének esetében melyik törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a harmadik kimondja, hogy a váltókötelezettség érvpnyessége független a bélyegszabályok megtartásától Mind a három egyezmény rövidesen életbe fog lépni, mert még csak Németország csatlakozása hiányzik és ez a legközelebbi jövőben be fog következni. Magyarország, noha szintén aláírta az egyezményeket, a devizaforgalmat korlátozó rendelkezések miatt, amelyek az egyezményekkel ellentétben állanak, amíg e korlátozások tartanak, nem jelentheti be csatlakozását, kívánatos volna azonban, hogy az egyezmények rendelkezéseit belső törvény alakjában már most életbe léptessük. Ezután előadó részletesen ismertette és bírálta a második egyezmény rendelkezéseit, kiemelve, hogy az egyezmény nagy fejlődést jelent az 1912. évi hágai egyezménnyel szemben, mert éppen a nemzetközi magánjogi kérdéseket sokkal behatóbban szabályozza, mint az 1912. évi egyezmény. Hibái természetesen ennek az egyezménynek is vannak, főérdeme azonban az, hogy a francia és olasz váltótörvényekben kifejezésre jutó alapelvekkel szemben a német és az azt követő váltótörvényekben kifejezésre jutó felfogást fogadta el. Nagy hiánya, hogy Anglia és az Amerikai Egyesült Államok nem csatlakoztak hozzá. * „Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei" c. alatt a Magyar Jogászegyletben f. hó 15-re hirdetett, de az előadó akadályoztatása folytán egyelőre elmaradt előadás helyében dr. Sichermann Bernát tartott előadást, melyben tájékoztatni kívánta a hallgatóságot azúj egységes váltójog alapjául szolgáló 1930. évi genfi egyezménynek a hágai egységes váltószabályzattól való eltérése tekintetében. Elsősorban reámutatott a hágai váltószabályzat alakításának legfőbb nehézségére, mely nem annyira az egyes nemzeti jogok rendelkezései közötti eltérésben, mint inkább azon nagy eltérésekben rejlik, melyek a különféle irányadó országok jogi gondolkodásmódja és törvénytechnikája között fennállanak; ennek illusztrálására például, hozza fel, hogy minő eltérő módon történt a különböző országokban a váltókifogások korlátozása, ámbár az alapelvben egyetértenek. Ezen nehézségek leküzdése képezi a hágai konferencia legfőbb érdemét és ennek tulajdonítható, hogy sem a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának 1927. évi tervezete, sem pedig a genfi egyezmény a hágai szabályzattól lényegileg eltérni nem bírt. A genfi egyezményben megállapított egységes váltótőrvény ugyan 22 helyen tartalmaz érdemleges módosítást, de ezek közül csak 2-3 bír gyakorlati fontossággal, a többi