Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.

SZEMLE. 43 SZEMLE. £főfizetési feí/jívás. A Jogállam, mely 193S. januárjával immár XXXII. évfolyamába lépett, három évtizedet meghaladó idő óta tárgyilagos hangú, hü kifejezője a magyar jog fejlődésének, tájékoztatója a magyar jogászvilágnak, bírálója a jogélet eseményeinek és törekvéseinek. Évfolyamaink eddigi 31 kötete megbecsülhetetlen gyűjteménye a magyar jogi irodalomnak. Cikkeit jogi irodalmunk legkiválóbbjai irják. Új évfolyamunkban a joggyakorlatot hónapr ól-hónapra rendszeresen bírálni fogjuk: a tudományos és gyakorlati kritika eszközeivel iparkodunk a joggyakorlatot befolyásolni és irányítani. A külföldi joggyakorlat érdekesebb eseményeit is állandóan ismertetni fogjuk. Bízunk benne, hogy a jogászközönség továbbra is támogatni fogja törekvéseinket azzal, hogy lapunkra előfizet. Előfizetési ár egész évre 16 pengő. Kérjük az előfizetési összegek szíves beküldését. 71 Jogáífam szerkesztősége és kiabóQioatafa. Dr. Juhász Andor a m* kir. Kúria elnöke az ügyvédi kar érdekében emelte fel szavát. Évnyitó beszédét, melyet teljességében közlünk, szinte egész terjedelmében az ügyvédség palptáns kérdéseinek szentelte. Az igazságszolgáltatás időszerű kérdései közül az ügyvédség dolgát érezte a Kúria elnöke a legidőszerűbbnek: ez intés felfelé és az együttérzés megnyilatkozása az ügyvédi kar felé. A magyar birói kar fejének meleg szívből fakadó, lelkességtől áthatott, bölcs, mérsékletében is megrázó szózata immár az utolsó szó. Ez után már csak a tettek következhetnek, azoktól, akiknek a hivatása szavakat tettekre váltani. Dr. Degré Miklós a budapesti kir. ítélőtábla elnöke hangoztatta évnyitó beszédében, melyet jelen számunkban közlünk, hogy „ma másfélszáz törvény tartalmazza az anyagi büntetőjogi rendelkezéseket és annyira széjjel van szórva ez az anyag, hogy az abban való eligazodás már magában is művészet." Ugyanaz a gondolat ez, melyet állandóan hangoztatunk : túltengés és kusza zavar a jogszabályalkotásban. Hozzáfűzte e gondolathoz a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, hogy az összeomlás óta elmúlt idők nem alkalmasak oly korszakalkotó mű megalkotására, mint amilyen egy új, rendszeres büntető kódex. Mindenképen osztjuk ezt a véleményt is, azzal a konklúziójával együtt, hogy ma be kell érni azzal, hogy a mutatkozó hiányok egy-egy új törvénnyel pótoltassanak. A közelmultak tapasztalata alapján, még azt is hozzá lehet fűzni: ámde csak jól átgondolt, jól megszövegezett és csak az egyéb törvények keretébe beleilleszkedő hiánypótlással lehet beérni. * Törvényszékek áttolása más ítélőtáblákhoz. Egyes vidéki törvényszékeket az igazságügyi kormány át akar telepíteni a budapesti kir. Ítélőtábla jogorvoslali hatásköréből vidéki Ítélőtáblákéba. Nincs ugyan panasz amiatt, hogy a budapesti ítélőtábla túlságosan el volna árasztva ügyekkel ; mert a tanácsok meglehetős gyorsan döntésre juttatják az ügyeket. De úgylátszik, egyes vidéki ítélőtábláknak kevés a dolguk. Állítólag egyik másiknál egyenesen lesik, hogy ügyek felérkezzenek. Az az orvoslási