Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Bátor Viktor: "A pénztartozások jogszabályai" Budapest Grill Károly 1932. - 248 oldal

418 SZEMLE a multszáziad eleji romantikus történeti jogiskola reminiszcenciájaként, hirdetik a mépi szellem, a nép jogérzetének legfőbb jogalkotó erejét. A jövő joga csak a német nép faj és nemzeti érdekeinek megfelelő népjog (Volksrecht) lehet. Ennyiben az idegen eredetű római jog elleni ha<rc elsősorban a materialiszlikus és individualisztiikus jogi világnézet, az élettelen jogi pozitivizmus elleni küzdelem szimbóluma, — és semmikép sem értelmezhető akként, mintha a német jogi nacionalizmus visszatérni szándékozna letűnt századok elavult ősgermán jogfelfogásához. A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet, mely még nem nyert rendszeres kiépítést, csak mintegy egy év óta kezd jelentkezni egy-két német tanulmányban, cikkben. Megállapítható, hogy nem csekély ellentmondások mutatkoznak s nehezítik az eligazodást. Az egyik szárny, elvetve a háború utáni individualisztikus és a nacionalista büntetőjogi fejlődélst, szembefordul az ú. n. modern (helyesebben: egykor-modern) büntetőjogi irányzattal, s ha nem is kiván visszatérni a klasszikus büntetőjog orthodox dogmatizmusához, ismét erősen hangsúlyozza az állami tekintély követelte legszigorúbb büntetés megtorló és elrettentő jellegét, az egyénfelettes közösségi javak fokozottabb büntetőjogi védelmének szükségét. E neo-konzervativ tanokkal szemben egy másik irány is észlelhető, mely egészen újszerű felfogással a bűnözés problémájának középpontjába a faji törvényszerűséget állítja (Nicolai: Ra&sengesetliche Rechtslehre). A büntetőjog célja a faj megóvása veszélyes elfajzásokkal szemben, a faji tisztaságra veszélyes egyének kiközösítése, kiirtása vagy tenméketlenítése által. E szerint a bűnözés legfőbb tényezője az öröklött bűnöző hajlam determináló ereje, a faji alsóbbrendűség. Ez irány szükségkép az akaratszabadság, a bűnösség és felelősség etnikai eszméinek elvetésére kell, hogy vezessen s a büntetőjog oly forradalmi átalakulását idézné elő, amilyenre eddig — ha lényegesen eltérő szempontok alapján — csak a szovjetorosz büntetőjogban van példa. Dr. Rácz György ezután részletesen ismertette a Hitler-kormányzat büntető jogalkotását az év eleje óta s különösen az eddig legjelentősebb tönérmyel: a közveszélyes szokásszerű bűntettesekről és a biztonsági rendszabályokról szóló november 2'4-i törvénnyel foglalkozott, mely jövő január hó 1-én fog életbelépni. E törvény mindenekelőtt az ily megrögzött bűnözők által elkövetett deliktumokra kiszabható büntetési tételeket emeli fel egészen 15 évig terjedhető fegyházra, másfelől pedig elrendeli, hogy az ily egyének — amennyiben ez a közbiztonság érdeke követeli — határozatlan ideig, esetleg élethossziglan tartó — biztonsági őrizetbe (Sicherungsverwahren) -vétessenek. Mint új biztonsági, egyben gyógyintézkedés bevezettetett a különböző szemérem elleni deliktumok tetteseinek, szadistáknak, exhibicionistáknak és kéjgyilkosoknak fakultative elrendelhető kényszerkasztrációja, azaz nemi mirigyeitől való megfosztása. Ezzel szemben a puszta terméketlenítés (sterilizáció) bűnözőkre nézve eddig bevezetve nincs, csupán az örökölhető betegségben szenvedők különböző kategóriáira. A német büntetőtörvénykönyv reformmunkálatai, melyek már a század elején megindultak, de amelyek sikerét a parlamenti pártharcok meghiúsították, serényen folynak s a reformtervezet alighanem a jövő esztendőben elkészül. Természetesen az eddigi javaslatok, — ha itt-ott egyes részleteik felhasználhatók is lesznek — nem szolgálhatnak a maguk liberálisszocális kompromisszuális világnézeténél fogva az új nemzei szocialista büntetőkódex alapjául. Ez év októberében a porosz igazságügyminiszter egy btk.-tervezetet bocsátott közre, mely mintegy előfutáraként tekinthető a jövő német büntetőjognak. A büntetendőség határait és kereteit az eddiginél messze kiterjesztve, különösen a közösségi javaknak nyújt fokozottabb védelmet. Az eddigi jogban ismeretlen, újonnan bevezetett tényálladékok közül kiemelhető a fajfertőzés, fajgyalázás és fajveszélyezjtetés deliktumai. A tervezet célja a veszélyeztetés! büntetőjog (Gefáhrdungsstrafrecht) kiépítése s ennek megfelelően a büntetés alá vonás körének minden megszűkítését elveti s például ismeri a bírói analógia útján való büncselekménykonstituálást is .