Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Bátor Viktor: "A pénztartozások jogszabályai" Budapest Grill Károly 1932. - 248 oldal

IRODALOM 413 a pénz, mint generalissimum, a kötelem tárgyaként) kétségkívül a legzseniálisabbaik a maguk nemében, — s amellett a pénztartozások fogalmi körére kiterjedő egyetemes jellegüknél fogva, a pénztartozások fogalmi körébe eső bármely kötelem megkonstruálására alkalmasak. Ámde a vonatkozó jogi normáik taTtalmát logikai teljességgel és szabatossággal ki lehet fejezni más construetiókkal is. A pénztartozások fogalma nem teszi nélkülözhetetlenné éppen a Grosschmid-féle constructióknak a használatát. Nem lehet tehát (mint Bátor teszi) akár a törvényhozót, akár a jogászt a pénztartozások szerkezetének nem-ismerésével, logikai hibával vádolni csak azért, mert á Grosschmid-féfe constructiókat nem ismeri s a pénztartozásokra vonatkozólag másfajta constructiókat alkalmaz vagy mellőzi az egységes construálást. Korántsem az „igazságnak", a jogi normák helyes és teljes ismeretének a kéreéise az, vájjon a valamely cau/sából következhető első, másodlagos etc. joghatások bizonytalan sorából mennyit construálunk be a causán alapuló „tartozás"-ba s melyeket minősítünk az eredeti kötelem változásainak. A Grosschmid-féle constructió egyformán construálja az összes pénztartozásokat (valamennyit dualisztikus szerkezetűnek fogván fel, az I. és II. positio megkülönböztetésével); — de logikailag nem kifogásolható az a közkeletű construálási mód sem, mely csak a kifejező és lerovó pénznem eredeti különbözősége vagy utólagos elkülönülése esetén alkalmaz összetett constuotiót. Lehetséges constructió az is, mely valamennyi pénztartozást egyszerű szerkezetűnek tekint, — s a kirovó pénznem esetleges változását vagy a kirovó pénznem helyébe a lerovásnál más pénznemnek a lépését egyaránt a kötelem tárgyának a módosulása (konverzió) gyanánt fogja fel. Logikai hiba nélkül lehet a pénztartozás tárgyának a „generalissimum" helyett a kötelemszerű lerovási pénzt tekinteni; — ha a lerovásra kijelölt pénznem (pl. a valutarendszer vagy a teljesítési hely változása folytán) megváltozik, úgy ez a szolgáltatás tárgyának megváltozásaként, — a lerovásra egyaránt alkalmas több pénznem léte pedig alternatív kötelemként fogható fel. (Elvégre a „kirovó" pénznem is akárhányszor csak „vendég", amely konverziónál kiesik, — s a kirovás is történhetik alternative, több pénznemben.) Bármennyire helyeseljük is a Bátor által gyakorolt kritikát ott, ahol különböző jogesetek és irodalmi idézetek taglalásánál a fogalmak összezavarását, vagy a fogalmi szabatosság hiányát hibáztatja, — másfelől igazságtalannak tekintjük, hogy Szerzőnk — logikai hibát, ismerethiányt vél felfedezhetni azon ítéleti indokolásokban és jogirodalmi fejtegetésekben is, melyeknek nincs más vétke, mint az, hogy egyszerű szerkezetű pénztartozásokat (illetve a pénztartozások mohisztikus constructió ját) tartván szem előjtt, az I. és II. positio közt nem különbözetnek. Hasonló dogmatikus türelmetlenséget tanúsít Szerzőnk különböző iészJetkérdéseknél is. Pl. a felértékelést csak mint a kirovó pénz összegének a felemelését tartja megconstruálhatónak, — holott egy értékállónak tekintett más pénznemre (vagy számolási értékre) való áttérés esetén a felértékelés construálható közvetlen konverzió gyanánt is. Vagy pl. Bátor érdembeli különbséget vél látni azon pusztán conslrucióbeli eltérésben, hogy a lerovási pénznemre vonatkozó jogszabályt miként formulázzuk („fizetni a kirovó pénzben, kivéve ha ..." — vagy „fizetni a teljesítési hely pénzében, kivéve, ha . . .". Itt sincs a „balnézet" és a helyes nézet harcáról szó, hanem csak a logikailag egyaránt helyes constructiók közti választásról. (A rendes és kivételes szabály közti megkülönböztetés csak a forráshelyek értelmezésénél a jogi normák felismerése előtt birhat szereppel; a már felismert jogi normatartalom különböző módon való formulázása és construálása azonban logikailag indifferens). IV. Túlhaladná e cikk kereteit azoknak az egyes részletkérdéseknek a taglalása, melyekben a könyvvel nem értünk egyet. Pédaként utalunk arra, hogy nézetünk szerint: aranyvalutáju pénzrendszer mellett is jogi jelentősége lehet a kifejezetten aranyértékben való kirovásnak; — a bírói tüzetesítésre szoruló tartozások „természetéből" korántsem következik, hogy a ki-