Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Hatáskör kérdése a váltóperekben

408 MEGJEGYZÉSEK Bankok és nagypénzűek uzsorájáról gyakran olvasunk. A közhangulat és a sajtó ezt szokta emlegetni. Különösen régebben, amikor a bankok magas paripán ültek, nagyurak voltak, mert pénzük volt és adtaik pénzt és ha adtak, akik kaptak, utólag panaszkodhattak uzsoráról, különösen, ha fizetni nem akartak és ezért fizetésre kényszeríttettek. A kétgarasos uzsoráról azonban eddig kevés szó esett. Az idők jele, hogy most sor került erre is. A mult hetekben hozott a Kúria ítéletet ilyen kétgarasos uzsoráról. Alig kell hozzá kommentár. Elég, ha az esetet elmondjuk, — a kúriai indoklás szavaival! „Az alsóbiróságok azt, hogy vádlott a sértettel uzsorás szerződést kötött, helyes következtetéssel állapították meg abból a tényből, hogy sértett állásnélküli kereskedőseord, kinek semmi vagyona nincs, akit édesanyja tart el, és abból a tényből, hogy vádlott a sértettnek 25 pengőt két napra 5 pengő kamat mellett adott kölcsön, és ekkor, télvíz idején, sértett még a télikabátját is zálogba adta a vádlottnak. Az a körülmény, hogy az ellenszolgáltatást nem a vádlott kérte, hanem azt a sértett kölcsönvevő maga ajánlotta fel és a vádlott azt csak elfogadta, a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös." íme, korkép! Van-e ennél rettenetesebb korkép, siralmasabb igazságügyi esel? Persze bagatellizálni lehet, hogy egy ilyen ici-pici 5 pengős ügy a kir. Kúria elé kerüljön. Mi úgy véljük, helyes, ha a kir. Kúria nemcsak a nagybankok, a nagy adósok ügyeit látja, hanem ha beletekint a legkisebb emberek legnyomorúságosabb ügyeibe is, olyan ügyekbe, amelyekben az a tényállás, hogy állástalan .kereskedősegédek télvíz idején télikabátjukat vetik le, hogy 2)5 pengő kölcsönt kapjanak 2 napra és ezért ő pengő kamatot fizetnek. Ezekből a kis penészes tócsákból hadd ismerje meg a kir. Kúria az emberi gyengeségek és az emberi rosszaságok pocsolyatengerét. Az előbbi kétgarasos esetnek torz ellenképe az az eset, melyben a kir. Kúria egy legutóbbi határozatával egy bérlőt bérmérséklés iránti keresetével elutasított. A Kúria VI. tanácsa a mai idők szomorú forgandósága közepett kifejezte volt azt az álláspontját, hogy nincs kizárva, hogy hosszabb lejáratú bérleti szerződések is — az általános gazdasági viszonyokban beállt mélyreható változások folytán — gazdasági lehetetlenülés okából megszüntettessenek. Az ilyen álláspontkifejezések rendszerint a perek özönét szabadítják a bíróságra. Egy-egy ilyen ítéletből ki-ki a maga malmára próbál vizet merni. így akart vizet merni a maga malmára egy kereskedő, aki 1929-ben 10 évre kötött bérleti szerződést és aki bérleszállítás céljából bíróság elé vitte azt az adatot, hogy az ő bérleményének díja 25 százalékkal nagyobb a környékbeli üzletekénél. \ki felületesen nézte a Kúria VI. tanácsának állásfoglalását és aki abban csak elvi kijelentést és nem esetapplikációt látott, az biztos sikert ígért a kereskedő leszállítási kérelmének. Persze, ha a felek szubjektív körülményeitől eltekintene a Kúria az ilyen esetekben, a bérlő sikert is aratott volna. Ámde a gazdasági lehetetlenülés kérdésénél a szubjektív körülményeket megnézi a Kúria. És így esett, hogy ebben az esetben megállapította