Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Puky Endre, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének 1934. január 8-án tartott évnyitó beszéde

ÉVNYITÓ BESZÉD 385 Magam is a múlt év június 1-én tartott felsőházi beszédemben, amikor az azóta 193t3:XVT. törvénycikként törvényerőre emelkedett közigazgatási javaslat vitájában felszólaltam, kijelentettem, hogy én örülnék legjobban, ha az ország mai háztartási viszonyai lehetővé tennék több alsóbíróság felállítását; de ha nem — tettem hozzá — akkor helyes lenne kezdetként egy alsőbíróság felállítása és az ott szerzendő lapasztalatok alapján lehetne aztán ezt az intézményt tovább kiterjeszteni. Mert habár én a több alsóbíróság rendszerét megfelelőbbnek tartom, elismerem, hogy az egy alsóbírósági rendszer mellett is lehet figyelemreméltó jogi és célszerűségi érveket sorakoztatni. Miután pedig az elvi kérdés nem az, hogy alsóbíróság eegy legyen, vagy több, hanem az, hogy egyáltalán legyen alsófokú bíráskodás: és örömmel üdvözölném már azt is, ha egyelőre egy ilyen bíróság létesítésével szolgálnának a közigazgatási jogvédelem kiterjesztésének magas céljait. De nem lehet elsiklanom e kérdés felett anélkül hogy ne hangsúlyozzam ezúttal is, — mert ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — hogy 1. az alsófokú bíróság a bírói függetlenség minden attribútumával felruházott szakbíróság legyen, 2. úgy az alsófokú, mint felsőfokon megmaradó közigazgatási bíróságunk önállóan és véglegesen ítéljen a hozzá utalt ügyekben, vagyis ne legyünk majd amannak felebbviteli bírósága. Természetesen nagy gonddal kellene megválasztani és megosztani a hatáskört, 3. több bíróság felállítása esetén intézményesen kell biztosítani a jogszolgáltatás egységét. Az illetékes kormánytényezők az említett országos határozat meghozatala óta foglalkoznak a közigazgatási bíróság szervezeti reformjával. Nem egy ízben hallottunk nyilatkozatokat, melyek szerint a reform tető alá kerül, a törvényjavaslat elkészült és legközelebb a képviselőház elé terjesztik. Ezek nyomán vártuk, de hasztalan vártuk a reform megvalósulását és bíróságunk tehermentesítését az elmailt év folyamán. A mai államháztartási viszonyok mellett és arra való tekintettel, hogy a közigazgatási bíráskodás reformja kapcsolatba hozatik a közigazgatás szervezeti és hatásköri átlakitásával, az ú. n. racionalizálással, nyilvánvalóak az akadályok, melyek a reform megvalósulását késleltetik. De a jogkereső közönség kurrens kiszolgálására sürgősen cselekednünk kell s ha a reform közeli megvalósítására nem számíthatunk, tenni kell egy ideiglenes megoldás érdekében. Oly intézkedésekre van szükség, melyek a mai államháztartási viszonyok közt is módot adnak arra, hogy addig is, míg a végleges reform a közigazgatás racionalizálásával kapcsolatban megvalósulhat, a nagy hátralék néhány év alatt feldolgoztassék. Hogy melyek legyenek a célravezető intézkedések? A tervezés előkészületi stádiumában ma még visszatart a felelősséggel járó nyilatkozattól a köteles tartózkodás. Az azonhan bizonyos, hogy ez intézkedések megtételénél a legnagyobb gonddal kerülni kell minden oly — egyébként, különösen a racionalitás sezmpontjából — kecsegtető lépést, mely akár az ítélkezés mostani színvonalának alábbszállását, akár e bíróság tekintélyének csökkenését eredményezhetné. Az idáig elmondottaknak az volt alapgondolata, hogy a jog eszméje terjedőben volt az elmúlt évben is, a közigazgatási jogvédelem jelentősége Jogállam XXXII. évf., 10. füzet. 25