Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Puky Endre, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének 1934. január 8-án tartott évnyitó beszéde

ÉVNYITÓ BESZÉD 385 Magam is a múlt év június 1-én tartott felsőházi beszédemben, amikor az azóta 193t3:XVT. törvénycikként törvényerőre emelkedett közigazgatási javaslat vitájában felszólaltam, kijelentettem, hogy én örülnék legjobban, ha az ország mai háztartási viszonyai lehetővé tennék több alsóbíróság fel­állítását; de ha nem — tettem hozzá — akkor helyes lenne kezdetként egy alsőbíróság felállítása és az ott szerzendő lapasztalatok alapján lehetne az­tán ezt az intézményt tovább kiterjeszteni. Mert habár én a több alsóbí­róság rendszerét megfelelőbbnek tartom, elismerem, hogy az egy alsóbíró­sági rendszer mellett is lehet figyelemreméltó jogi és célszerűségi érveket sorakoztatni. Miután pedig az elvi kérdés nem az, hogy alsóbíróság eegy le­gyen, vagy több, hanem az, hogy egyáltalán legyen alsófokú bíráskodás: és örömmel üdvözölném már azt is, ha egyelőre egy ilyen bíróság létesítésével szolgálnának a közigazgatási jogvédelem kiterjesztésének magas céljait. De nem lehet elsiklanom e kérdés felett anélkül hogy ne hangsúlyoz­zam ezúttal is, — mert ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — hogy 1. az alsófokú bíróság a bírói függetlenség minden attribútumával felruházott szakbíróság legyen, 2. úgy az alsófokú, mint felsőfokon megmaradó köz­igazgatási bíróságunk önállóan és véglegesen ítéljen a hozzá utalt ügyek­ben, vagyis ne legyünk majd amannak felebbviteli bírósága. Természetesen nagy gonddal kellene megválasztani és megosztani a hatáskört, 3. több bí­róság felállítása esetén intézményesen kell biztosítani a jogszolgáltatás egy­ségét. Az illetékes kormánytényezők az említett országos határozat meghoza­tala óta foglalkoznak a közigazgatási bíróság szervezeti reformjával. Nem egy ízben hallottunk nyilatkozatokat, melyek szerint a reform tető alá ke­rül, a törvényjavaslat elkészült és legközelebb a képviselőház elé terjesztik. Ezek nyomán vártuk, de hasztalan vártuk a reform megvalósulását és bí­róságunk tehermentesítését az elmailt év folyamán. A mai államháztartási viszonyok mellett és arra való tekintettel, hogy a közigazgatási bíráskodás reformja kapcsolatba hozatik a közigazgatás szervezeti és hatásköri átlakitásával, az ú. n. racionalizálással, nyilván­valóak az akadályok, melyek a reform megvalósulását késleltetik. De a jogkereső közönség kurrens kiszolgálására sürgősen cselekednünk kell s ha a reform közeli megvalósítására nem számíthatunk, tenni kell egy ideigle­nes megoldás érdekében. Oly intézkedésekre van szükség, melyek a mai ál­lamháztartási viszonyok közt is módot adnak arra, hogy addig is, míg a végleges reform a közigazgatás racionalizálásával kapcsolatban megvalósul­hat, a nagy hátralék néhány év alatt feldolgoztassék. Hogy melyek legyenek a célravezető intézkedések? A tervezés előké­születi stádiumában ma még visszatart a felelősséggel járó nyilatkozattól a köteles tartózkodás. Az azonhan bizonyos, hogy ez intézkedések megtéte­lénél a legnagyobb gonddal kerülni kell minden oly — egyébként, különö­sen a racionalitás sezmpontjából — kecsegtető lépést, mely akár az ítél­kezés mostani színvonalának alábbszállását, akár e bíróság tekintélyének csökkenését eredményezhetné. Az idáig elmondottaknak az volt alapgondolata, hogy a jog eszméje terjedőben volt az elmúlt évben is, a közigazgatási jogvédelem jelentősége Jogállam XXXII. évf., 10. füzet. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom