Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Kereseti tényalap, a kereseti jogalap és a kereseti kérelem egymáshoz való viszonyáról. Gyakorlati kisérletek

A KERESTI TÉNYALAP 375 mint amilyen összeg erejéig alperes a végrehajtást folytatja. A kereseti kérelem ezért arra irányul, hogy a bíróság korlátozza a tárgyalást erre a kisebb összegre. Alperes elutasítást kért. Azzal védekezik, hogy a helyes összeg erejéig folytatja a végrehajtást. A viták szokásosan unalmasak és aprólékosak: hogyan számolandók el a részletfizetések, hány árverés volt, mennyi meg nem állapított költséget vállalt a végrehajtást szenvedő stb. stb. — Egyszerre csak az eljáró bíró észreveszi a következő aktaszerű helyzetet, amelyet addig a felek egyike sem hozott szóba: A végrehajtás részletfizetéses bírói egvezségen alapul. Már az első részlet elmulasztása címén kérte volt az alapperbeli felperes (mostani alperes) a végrehajtást. Ámde minden kételyt kizáróan megállapítható, hogy az első részlet fizetése annak idején kellő időben megtörtént volt. Az akkori felperes az elrendelt végrehajtást nem foganatosította azonnal, hanem csak a következő részlet valóságos elmaradása után. — Ezt a helyzetet az eliáró bíró észrevevén. felhívta a feleket a hozzászóláshoz. Mindketten kijelentették, hogv nem kívánnak hozzászólni. így aztán az eljáró bíró a következő probléma előtt állott: Hivatalosan tudom, hogy a jelen per alapját képező végrehajtás ab initio, vagy ex radice jogellenesen keletkezett. Mégsem szüntethetem meg, mert felperes nem kért megszüntetést, hanem csak korlátozást. De vájjon korlátozhatom-e az aprólékos és terhes számszerűségi viták érdemleges elbírálása nélkül? Mondhatom-e azt, hogy mivel meg is szüntetném a végrehajtást, ha a felperes akarná, ergo minden további ténykivizsgálás nélkül korlátozom, amennyire felperes akarja. Tudományos exaktsággal: Figyelembe vehetem-e az el nem mondott kereseti tényalapot, — és figyelembe vehetem-e a nem érvényesített kereseti jogalapot? Pótolja-e az el nem mondást és a nem érvényesítést a tényalap és a jogalap jelenlétéről való hivatalos tudomásom? — A probléma sem a törvényben, sem a gyakorlatban, sem végül a konkrét esetben eldöntve nincs. Ne olvassa rám senki a jura novit curia-elvet. Ez nem tartozik ide. Egy másik esetben a felperes 200 P kárbiztosítási összeget követel. Az alperes csak a kereseti jogalappal szemben védekezik. Az összeget helyesnek fogadja el, mert a kár megállapítás egyetértően végzett becslés eredménye. A jogalap kérdésében lefolytatott bizonyítás fölötti észrevételezés után a felperes így szól: „Felemelem a keresetet 200 Pről 205 P-re. Az 5 P-t részletezni nem óhajtom, mert a felemelés célja csak az, hogy a hozandó ítélet ellen fellebbezni lehessen." Alperes válasza erre az, hogy a felperes által elmondottak okából hozzájárul a kereset felemeléséhez és