Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - Dr. Juhász Andor-nak, a m. kir. Kuria elnökének évnyitó beszéde
ÉVNYITÓ BESZÉD. 27 Nekünk magyaroknak pedig a jogi személyek lényegéről nemzeti teóriánk nincs, a magyar törvények a részvénytársaság és az igazgatósági tagok közötti jogviszonyt szabályozó rendelkezései pedig épen egyedül az egységes szerződési elmélettel egyeztethetők össze. A m. kir. Kúria még különös nyomatékkal is mutatott rá arra, hogy a választás és a részvénytársaság és igazgatósági tagja közötti jogviszonyt szabályozó szerződés egymástól el nem különíthetők, amikor kimondotta, hogy az igazgatósági tag javadalmazásának megállapítása ilyen irányú külön kifejezett szabály nélkül is - épen az igazgatósági tagsággal járó jogviszonyok egységénél fogva - ugyanarra az alakra szorul, mint amelyet a törvény a választásra előír. (PHT. 844 sz.) A teljesség kedvéért még csak azt kívánom a fentiekhez hozzáfűzni, hogy az igazgatósági tag a tagságot létesítő megbízási szerződésen kivül a társasággal szolgálati jogviszonyban is állhat, sőt ez épen nem ritka jelenség. A szolgálati viszonyt létesítő szerződés azonban elvileg teljesen független az igazgatósági tagságtól — és az azt létesítő szerződéstől ; - ami természetesen nem zárja ki, hogy konkrét esetben ez a két szerződés valamilyen összefüggésbe ne hozathassák. Az igazgatósági tag esetleges szolgálati szerződésének önnállóságából folyik az is, hogy a tagságot létesítő megbízási szerződésre megszabott alakiságok erre a szolgálati szerződésre nem hatnak ki. Az 1929. évben megtartott évnyitó beszédemben az igazságszolgáltatás vontatottságából eredő hátrányokkal és visszásságokkal foglalkoztam, kutatva ennek a korszerűtlenségnek az Okait és az orvoslás módszereit. Felszólalásommal, amint annak akkor kifejezést is adtam, az illetékes körök figyelmét is felhívni kívántam igazságszolgáltatásunknak erre az idült bajára s megemlítettem, hogy úgy ezen a helyen, mint a törvényhozás termében — szinte az unalomig — hirdettem már a bírói eljárás egyszerűsítésének és a bírói forumok célszerű összevonásának a szükségességét. Az 1950. évi megnyitó beszédem a tételes jogszabályok túltengése körül mozgott, nevezetesen a jogban való tájékozódást mindinkább megnehezítő törvénytúltermelés okaival foglalkoztam a jelzett alkalommal s egyebek között arra az eredményre jutottam, hogy szakítani kellene a törvények mindenhatóságába vetett hittel, vagyis azzal a felfogással, hogy új törvényszakaszokkal a társadalmi és gazdasági élet minden baján segíteni lehet, kiemeltem továbbá, hogy gyakran nem is a régi jogszabályokban van a hiba, hanem a végrehajtás tökéletlenségében. Végül 1931. évi elnöki megnyitómban a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. t. cikket méltattam s igyekeztem eloszlatni azoknak az aggályait, akik a polgári- és büntető perrendtartás minden egyes rendelkezésében garanciális elemet és a gyakorlati tapasztalatok követelte minden újításban biziosítékrombolást Iáinak. Ha ezek előrebocsátásával vizsgálat tárgyává teszem a kormány nemzeti munkatervének IV. fejezetében foglalt igazságügyi programmot, megnyugvással állapíthatom meg, hogy a kormányprogrammnak ez, a bennünket elsősorban érdeklő része megfelel azoknak az elgondolásoknak, amelyekre hosszú bírói tapasztalataim alapján ismételten rámutaltam. A munkaterv 27. pontja szerint ugyanis az igazságügyi kormány nem törekszik mindenáron új jogszabályok alkotására, ellenben fokozott mérvben gondoskodni fog a jogszabályok pontos és lelkiismeretes megtartásáról és az életbe való átviteléről. A 30. pont szerint pedig a kormány gyors, olcsó és egyszerű igazságszolgáltatást akar, mert megállapítása szerint az igazságszolgáltatás nem KÉT ÉVNYITÓ BESZÉD. Dr. JUHASZ ANDOR-nak, a m. kir. Kúria elnökének évnyitó beszéde:
