Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 8-9. szám - A büntető és a polgári ítélet viszonya
A BÜNTETŐ ÉS A POLGÁRI ÍTÉLET 331 A BÜNTETŐ ÉS A POLGÁRI ÍTÉLET VISZONYA Irta: BÁLÁS P. ELEMÉR miniszteri tanácsos. Nem férhet kétség ahhoz, hogy vannak olyan büntetőbírósági ítéletek, amelyeket a polgári bíró nem hagyhat figyelmen kívül. Nem szólva azokról ux esetekről, amikor jogszbály értelmében a kártérítést csak olyankor lőhet megállapítani, ha a büntetőbíróság a bűnösséget megállapítota, mindenesetre köti a polgári bírót a büntetőbírósági ítélet a Pp. 563. §-ának 7. és 8. pontjában meghatározott újrafelvételi esetben, amikor az az alapja az újraielvételnek, hogy büntetendő cselekmény büntetőbírósági (megállapítása mutatja, hogy az alapperbeli ítélet nem fejezi ki az eljárt bíró tárgyilagos meggyőződését, vagy hogy olyan visszaélés történt, amely nyomatékos gyanút szül abban az irányban, hogy az alapperbeli ítélet nem kifogástalan percselekményeken alapul. A törvény (Pp. 564. §.) ugyan csupán annyit mond. hogy ilyen esetekben a perújítás előfeltétele a büntető ítélet meghozatala, de a dolog természetéből folyik, hogy a bűnösségnek büntetőbírói megállapítása a polgári perben már meg nem támadható; az ugyanis elvileg nem a polgári bíró feladata, hogy büntetőjogi viszony tekintetében foglaljon á.lást. Már pedig a bűnösség megállapítása az államnak és a vádlottnak büntetőjogi — közjogi — viszonyát tisztázza s annak tűrésére kötelezi a vádlottat, hogy rajta az állam büntető hatalmát a büntetés végrehajtásával gyakorolják. Ebbe a polgári bíró utóbb sem szólhat bele, mert nem ez a hivatása. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a polgári bíró ítélete köti a büntető bírót. így — mint Wurzer* kifejti — olyankor, ha a polgári ítélet meghozatala után követ el az így megállapított jogviszonyban érdekelt olyan bűncselekményt, mely ellenkezik a polgári bírónak a szóbanlevő jogviszonyról nyilvánított ítéletével. De ilyenkor is csak az kötelező a büntető bíróra, ami jogi értékelés a polgári ítéletben, nem pedig természeti eseményekre vonatkozó megállapítás. Ez a tétel sincs kimondva a törvényben, amint hogy a Bp. 7. §-a egyáltalában nem nyilatkozik afelől, hogy a polgári bíró döntése bármikor is kötelező lenne a büntető bíróra. A jogi logika követelménye csak a büntető bíró kötöttsége ezekben az esetekben, amint a jogi logika kívánja a polgári bíró kötöttségét az említett körben. Sem az egyik, sem a másik irányban nincs azonban olyan általános küvetélése a jogi logikának, hogy a büntető és a polgári ítélet a megkötöttség viszonyát hozná létre egymás irányában olyankor, amikor a jogi értékelés alapja ugyanaz a történeti tényállás. Amit a Pp. 563. §-ának 9. pontja foglal magában ebben az irányban, az nem dönti el a szóbanlevő kérdést. Ez a törvényhely csak annyit mond, hogy perújítási keresetet lehet indítani olyankor is, amikor az ítélet alapjául szolgált büntető bírósági ítélet hatályát megszüntette a büntető bíróságnak jogerőre emelkedett más ítélete. Nem szól azonban ez a rendelkezés arról, hogy mikor alapja a büntető ítélet a polgári bíróság ítéletének, különösen pedig nem nyilatkozik afelől, hogy általában alapul kell-e vennie a polgári bíróságnak a büntető ítéletet olyankor, ha az állam büntető igényét és bárki magánjogi igényét ugyanarra * Der Einfluss des rechtskráftigen Zivilurteils auf das Strafurteil (Gerichtssaal LXXXIX. k. 106. s köv. I.)