Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A negyedszázados büntetőnovella

308 DR. AUER GYÖRGY tői már csak egy hajszál választja el. Nem helyeselhető ezért az alsóbíróságoknak az a gyakorlata sem, amellyel a rövid tartalmú szabadságvesztésbüntetést a rendkívüli enyhítő szakasz derűre-borúra való alkalmazásával és pénzbüntetés kiszabásával kívánják elkerülni, nem gondolva arra, hogy e büntetések jelentékeny részben végrehajthatók nem lévén, ismét csak a rövid fogház- és elzárásbüntetéseket szaporítják. Az elmondottakat világosan szemlélteti néhány statisztikai adat. A kiszabott büntetés végrehajtását felfüggesztették %-os arányban: Év Járásbíróságok Törvényszékek Elzár. Fogh. Pbetés Elzárás Fogház Pbtetés 8n. 9-15 n. 16-30 n. 1913. 13.9 14.9 19.8 14 9 6 3.8 25 1915. 21.4 19.2 23.8 20 9 6.2 3.3 24 1921. 23.5 19.5 12.6 8.5 6.1 3.5 2.9 4.2 1926. 11.7 10.6 11.6 — 4.2 3.3 1.4 8 1930. 10.3 7.6 12 1.2 3 2.9 1.8 10.5 E kimutatásból kitűnik, hogy a legutolsó adatok szerint a kir. bíróságok elzárás alkalmazása esetén 5.3, pénzbüntetésnél 11.3 és fogháznál 7.7%-ban függesztették fel a büntetés végrehajtását. Még kirívóbb a felfüggesztés intézményének csekély szerepe, ha az összes elítéltéléseket vesszük figyelembe, mert akkor kitűnik, hogy a felfüggesztés aránya csak 7%. Ezeknek az adatoknak megfelelő értékelése szükségessé teszi, hogy megismerjük a külföld hasonló adatait. Vegyük szemügyre első sorban az angol bűnügyi statisztikát. Megállapíthatjuk ennek kimutatásaiból (L. Statistics relating to crime, criminal proceedings and coroners investigations for the year 1930.), hogy az elmúlt 10 esztendő alatt mind nagyobb arányban alkalmazta a bíróság probation of offenders Act-ot. A fokozódó enyheség csak az 1930. évben állott meg, amikor az elszaporodó bűncselekményekkel szemben a bíróságok a megtorlás hatályosabb alkálmazását tartották szükségesnek. Megjegyzendő azonban, hogy a Home Officie kisérő jelentése a fokozott szigortól és a büntetés felfüggesztésének ritkulásától semmi eredményt nem vár. Tiszteletreméltó tárgyilagossággal mutat reá a jelentés arra, hogy a bűncselekmények csökkentése a jelen viszonyok között csak kevéssé áll módjukban a büntető hatóságoknak. Az erkölcsi színvonal sülyedésének egyik oka — a jelentés szerint — az, hogy most érnek a bűnözés szempontjából legveszedelmesebb korba azok, akik gyermekkorukat a háború alatt megfelelő nevelés és gondozás nélkül töltötték, továbbá, hogy