Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - A szakértőbizonyítás

290 DR. VÁNDOR FERENC A • SZAKÉRTŐBIZON YITÁS Irta: DR. VÁNDOR FERENC. A Pp. nagyon röviden, szűkszavúan rendelkezik a szakértők személyére és számára vonatkozóan és talán ez az oka, hogy ebben az irányban a legellentétesebb gyakorlattal találkozunk az igazságszolgáltatásban. Úgyszólván tárgyaló termenként ellentétes a gyakorlat. A Pp. szerint „a bíróság egy, vagy több szakértőt nevez ki", — a bíróság a feleket a szakértők számára és személyére meghallgatja, — ha a felek egy, vagy több szakértő személyében megegyeznek, a bíróság a szakértőket a felek javaslatához képest nevezi ki." Miként találnak alkalmazást ezek a rendelkezések a gyakorlatban? a) A legritkább eset a gyakorlatban, hogy amikor a bíróság meghallgatja a feleket a szakértők személyére és számára, a felek meg is egyeznek az egy, vagy több szakértő személyében (Megegyezéses rendszer). Persze megegyezés esetén a bíróság szinte kivétel nélkül a megegyezéshez tartja magát. b) A leggyakoribb eset az. hogy a felek a szakértők személyében megegyezni nem tudnak, hanem az egyik fél is és a másik fél is megnevez egy-egy szakértőt, a bíróság pedig mind a két, — a felek — által ajánlott szakértőt kinevezni, de harmadikul melléjük állít egy, a bíróság által kijelölt szakértőt is. (Vegyes rendszer). c) A harmadik — csak az újabb időben előforduló és sajnos elég ritkán alkalmazott gyakorlat, hogy a bíróság kérdést intéz a felekhez először a szakértők számára vonatkozóan s a felek személyek jelölése nélkül nyilatkoznak arra nézve, hogy egy. vagy több szakértőt kívánnak-e kineveztetni. Ezután hívja fel őket a bíróság, meg tudnak-e egyezni egy, vagy több szakértő személyében. Amennyiben a felek a szakértő, vagy szakértők személyében megegyezni nem tudnak, úgy a bíróság nevezi ki a szakértőket és pedig annyit, amennyit a felek kívántak, a szakértők személye megválasztása tekintetében azonban a felek javaslatának teljes figyelmen kívül hagyása mellett dönt (Tiszta szakértői rendszer). A megegyezéses szakértői rendszer a jogszolgáltatás célját, a feleknek rendelkezési jogát, a per eszmei célját tekintve a legideálisabb és a perrend szabályainak legjobban megfelelő gyakorlat. Alkalmazása azonban csak igen ritkán válik lehetővé. Nagyon jóhiszemű és egymás iránt — a köztük folyó per ellenére is — bizalommal viseltető felek szükségesek ahhoz, hogy ez a módszer alkalmazást találhasson. A vegyes rendszer a legkényelmesebb gyakorlat, melynél mindenik félnek van egy általa ajánlott szakértője, ezek közé és — tekintve a bírósági kinevezés súlyát, tekintélyadását, — ezek fölé a bíróság kinevez még egy harmadik szakértőt is. — akik közös szemle és közös munkásság alapján készítik el szakvéleményeiket: ez a legkényelmesebb módszer. De a három ilyen szakértő alkalmazása esetén legalább 75 százalékban a bíróság két egymásnak ellentmondó szakvéleményt kap, de elég gyakori tünet az is, hogy három egymással ellentétes szakvélemény fut be a bíróságihoz.