Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
196 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. Hogy azóta a vidéki kamarák megváltoztatták-e és mily mérvben íeltogásukat, erről nincs hivatalos értesülésünk. Semmi kétség abban, hogy a zártszám még keservesebbé és kiiátástalanabbá tenné a mai fiatal jogászság helyzetét, mert az ügyvédjelölteknek sokkal, de hosszabb ideig kellene várnia arra, hogy ügyvédi gyakorlatot folytathassanak, mint ma. A várakozási határidő épen azokra az évekre esnék, amikor a legnagyobb munkára, a nagyobb energia kifejtésére van szükség. Ez a várakozás éppenséggel nem fogja fokozni az ügyvédeknek önállóságát és függetlenséget, mert azt kilincselésre fogják fordítani és a politikai elvek kicserélésére. Az állandó alárendeltség, amelyben az aspiránsoknak része lesz addig, amíg a karba felvétetnek, olyan helyzetbe fogja őket hozni, hogy valóban nem lesznek alkalmas médiumok idegen jogok, kiváltképpen közjogok bátor és sikeres oltalmazására. De a legfőbb érv a zártszám ellen az, hogy ez a rendszer nem használhat a mai ügyvédségnek, mert az hatásait csak évtizedek multán éreztetheti. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1333/1931. számú felterjesztésében kifejtette, hogy ha azt akarnók, hogy Budapesten a 3200 ügyvédi létszám 2000-re apasztassék, akkor 25 évig kellene várni, ha pedig azt akarjuk, hogy a budapesti ügyvédek létszáma 1200-ra apadjon, — pedig a zártszám híveinek erre kellene törekedni, hiszen több ügyvéd Budapesten nem igen találhatja meg a megélhetésnek előfeltételeit — akkor 40 évig kellene várakoznunk. Arra pedig talán senki sem gondol, hogy a 2000, illetve az 1200 főre való leapadásig egyáltalán új ügyvéd ne vétessék fel, hiszen ez a rendszer képtelenség lenne, amely a kart elposványosítaná, teljesen tönkre tenné, hiszen a fiatalabb elemet évtizedekre kiszorítani egyetlen egy karból, de legkevésbbé az ügyvédi karból nem lehet. Mindazok, akik a zártszámot akarják, vagy pedig ezzel a gondolattal kacérkodnak, gondolják meg alaposan, hogy eddig a helyzet az volt, hogy valahányszor megszorító intézkedéseket helyeztek kilátásba komoly helyről, a hatás mindig az volt, hogy hirtelenében megindult a tülekedés és igen sokan jegyeztették magukat az ügyvédek közé, akik azt különben nem tették volna. Szóval a numerus claususnak a falra való festése már önmagában maga után vonja a létszám tetemes növekedését. Tapasztaltuk ezt pl. az 1912: VII. t.-d-nél az ügyvédhelyettesi intézmény létesítéséről, mert ez a törvény nemcsak hogy visszaható erővel nem bírt, hanem rosszul értelmezett álhumanizmusból másfél évre nyitva hagyta sub lítulo átmeneti idő a zsilipeket. És ugyanezt tapasztaltuk akkor, amidőn Pesthy Pál miniszter elgondolása mellett volt szó a numerus claususról, Meggondolandó továbbá, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ha a zártszámot beakarnók hozni, hogy megfelelő átmeneti időt ne állapítsunk meg, hiszen a szerzett jogok respektálása elkerülhetetlen. A vonatkozó törvény megalkotásakor joggyakorlaton lévő ügyvédjelöltek előtt a kapukat bezárni alig lehetne, ezek pedig sietnének az ügyvédi vizsga letételével és az eredmény legalább a közel jövőre kihatólag nem lenne más, mint újabb létszámemelkedés. A legnagyobb gondot okozza a zártszám mellett mégis az utánpótlásról való gondoskodás. Azt mondják, hogy csak minden harmadik törlés után kell egy jelöltet felvenni. Hogyan történjék ez? Anciennitásról, rokoni kapcsolatokról nem lehet szó, hiszen akkor a tehetségeket agyonütöttük, illetve a nepotizmust meghonosítottuk volna. A magyar parlamentnek igen sok ékessége és dísze került ki fiatal ügyvédek sorából és így van ez más országokban is, pl. Franciaországban. Ha lehetetlenné tesszük évekig, hogy ezen jeles férfiak mint ügyvédek működjenek, ügyvédi működésükkel vonják magukra a közélet figyelmét, akkor igazán elnyomjuk a valódi tehetségeket. Az igazságügyi miniszter nem nevezheti ki az ügyvédeket, ez az autonómiának megsemmisítésére vezetne, a kormány által kinevezett ügyvéd valóban fából készült vaskarika lenne. Vegyes bizottságról nem lehet szó, amely állana az igazságügyi minisz-