Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. 177 jelenti, hogy a budapesti szigorlatok négyszer oly szigorúak, mint a vidékiek, pedig a budapesti szigor sem kielégítő. 3. A jogakadémiák eltörlése, 4. A jogászok mesterséges tenyésztésének beszüntetése. Az egyetemek mellett fennálló diákjóléti intézmények támogatásában csakis az igazán szorgalmas, jellemes, az átlagosnál minősültebb tanulmányi eredményeket felmutató szegénysorsú főiskolások volnának részesítendők. 5. Indokoltnak tartom a gyakorlatidő felemelését öt évre. 6. Az ügyvédjelölt gyakorlati idejének egy részét és pedig legalább egy évet kell hogy a bíróságnál töltse és legalább felét ügyvédi irodában. A bíróságnál való gyakorlatot szükségessé teszi, hogy a jelölteknek ügyvédi irodában való elhelyezkedése fokozódó nehézségbe ütközik, 7. Az álbejegyzések szigorú üldözése. A jelöltnek gyakorlati ideje álbejegyzés esetén nemcsak törlendő, hanem büntetésből meghosszabbítandó. Az ügyvéd pedig álbejegyzés esetén nemcsak fegyelmileg büntetendő, hanem ügyvédjelölt bejegyzési jogától több évre megfosztandó. 8. Az álbejegyzések megakadályozása, de egyúttal a helyes jelöltképzés érdekében meg kell akadályozni, hogy oly ügyvédek jegyeztethessenek be jelöltet, akik a jelöltet kellő munkával el se láthatják. A budapesti kamarában számtalanszor megtörtént, hogy oly ügyvédeknél volt jelölt bejegyezve, akik a tagdíjat sem voltak képesek megfizetni; sőt voltak segélyben részesülő ügyvédek az ügyvédjelöltek főnökei között. 9. Az ügyvédjelöltek hatásköre kérdésében a mai szabályozás akként változtatandó meg, hogy ügyvédjelölt gyakorlatának első szakában csak a járásbíróság előtt tárgyalhasson, a kir. Kúria előtt pedig egyáltalában ne helyettesíthesse az ügyvédet. 10. Ne legyen felvehető az ügyvédek lajstromába, aki közigazgatási hivatalnok volt (állami, törvényhatósági vagy községi) és mint ilyen nyugdíjaztatott, 11. Nyugalmazott bíró felvehető, kivéve, ha szolgálatra való alkalmatlanság vagy korhatár elérése miatt nyugdíjaztatott. Felvétel esetén a nyugdíjra való igény a bejegyzés tartama alatt szünetel. 12. Ha a folyamodó az ügyvédi oklevél elnyerése után 10 évig gyakorlatot nem folytatott, a választmány a felvételt megtagadhatja. 13. Az ügyvédi inkompatibilitás szigorítandó. Sürgős szükség van azonban oly reformokra is, amely az ügyvédi kar erkölcsi színvonalának és tekintélyének emelésére, illetve visszaállítására alkalmasak. Ezek közül csak a fegyelmi eljárás szigorítását emelem ki. 14. A fegyelmi büntetésnek ma alig vannak konzekvenciái. Szükséges volna annak kimondása, hogy az az ügyvéd, aki ismételten súlyos fegyelmi büntetéssel sújtatott, bizonyos ideig a felsőbíróságok előtt feleket nem képviselhet. Javaslataim külön-külön nem jelentenének lényeges javulást, de együttes megvalósításuk nézetem szerint lényegesen enyhítené a túlzsúfoltságot és többet érne a zárt számnál. Ha azután a túlzsúfoltság elleni intézkedéseket egyéb az ügyvédi kar érdekében égetően sürgős reformok egészítenék ki, — úgy a vergődő ügyvédséget meg lehetne menteni. Ezeket a reformokat, minthogy ankétünk körén kívül esik, csak felsorolom: első sorban a községi jegyzők magánmunkálatainak beszüntetése, vagy legalább is lényeges megszorítása, zugirászok hatályosabb üldözése, az ügyvédi költség kérdés rendezése stb. Mi ügyvédek nagyon jól tudjuk, hogy az igazságügyi kormány számára a mai ügyvédellenes hangulatban nem könnyű az ügyvédi kar érdekében reformot megvalósítani. De épen azért nem is kérünk oly intézkedéseket, melyek az államnak, vagy a jogkereső közönségnek megterhelését jelentenék. Az a tizennégy konkrét javaslat, amelyet ismertettem, pénzbe nem kerül, sőt több irányban megtakarítást jelent. Felszólalásomat azzal végzem, amivel kezdtem. Sokat mulasztottunk, korábban kellett volna a reformokat megvalósítanunk, de még mindig nem késő.