Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ifjúságért

AZ IFJÚSÁGÉRT. 7 AZ IFJÚSÁGÉRT. írta : Dr. AUER GYÖRGY, egyetemi m. tanár, kir. ügyész. Az egyetemi ifjúságnak mozgalma, rendbontásokká élesedő állásfoglalásai az utóbbi évek gyakran megismétlődő jelenségei. Azok, akik ebben a jelenségekben az ifjú vérmérséklet ártalmat­lan csapongásait látják, épen oly kévésé ismerik fel a való hely­zetet, mint akik az u. n. erős kéz intézkedéseit sürgetik. Úgy a jóindulati elnézés, mint a kérlelhetetlen fegyelmezés hívei csupán simptomákat látnak, azokat akarják gyógyítani, elnyomni és nem gondolnak arra. hogy az, amit látnak csak külső meg­nyilvánulásai annak a hatalmas, testet-lelket őrlő forrongásnak, amelyet a létért való küzdelem fogalma alatt ismerünk. Hogy ez a küzdelem napjainkban mily keserves és mennyire kevés reménnyel kecsegtet, azt aligha kell hangsúlyozni. Csak mint egyik legjellemzőbb tünetre kívánunk reámutatni annak felem­lítésével, hogy egyik egyetemünknek „sub ausspiciis guber­natoris" avatott jogi túdora évek óta próbálkozik sikertelenül valamely szerény közhivatali állás elnyerésében. Ha elgondoljuk, hogy ily kiváló tehetséget és képzettséget bizonyító minősítés után még nem is oly régen, nyitva állott a külföldi ösztöndíj, a a kivételes előmenetelt ígérő hivatali állás útja, míg most a legszerényebb megélhetés lehetőségét sem tudja megszerezni, megértjük, a mai fiatalság csüggedtségét, tanácstalanságát, ki­robbanásokra is hajlamos kedélyállapotát. Azok számára, akiknek az az ellenvetésük, hogy a béke éveiben is volt diáknyomor, akkor sem volt könnyű közhiva­talokban alkalmazást nyerni, de a küzdelem nem választott a maihoz hasonló utat és eszközt, tanulságul közöljük az alábbi, néhány statisztikai adatot, amelyből megállapítható egyrészt, hogy a háború előtti ifjúságnak helyzete a mai állapotokkal egyenesen összehasonlíthatatlan, másrészt pedig, hogy a hazai állapotok még a többi vesztes országokhoz képest is egészen különlegesen mostohák. A szemléltetőbb összehasonlítás kedvéért közöljük a német­országi egyetemek számadatait, mint a mely országban a jogi tanulmányok rendje és a jogi képzettség szabályozása a leg­több hasonlóságot mutat a mi berendezéseinkhez. Az egyszerű­ség kedvéért pedig csupán a jogi karok számadataira kívánunk kiterjeszkedni, tekintve, hogy e hasábokon más tudományszakok helyzetét taglalni nem lenne helyénvaló. Kiindulópontul szögezzük le, hogy Németország lakósainak száma a háború előtt (1914-ben) 64.925.993. Magyarország „ „ „ „ „ 20,886.487. És míg Németországban ez a szám a háború után csak csekély változást mutat (63,180.649), addig Magyarország lakossága 8,683.740-re csökkent. így tehát kerekszámban beszélve, Német-

Next

/
Oldalképek
Tartalom