Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ifjúságért

AZ IFJÚSÁGÉRT. 7 AZ IFJÚSÁGÉRT. írta : Dr. AUER GYÖRGY, egyetemi m. tanár, kir. ügyész. Az egyetemi ifjúságnak mozgalma, rendbontásokká élesedő állásfoglalásai az utóbbi évek gyakran megismétlődő jelenségei. Azok, akik ebben a jelenségekben az ifjú vérmérséklet ártalmatlan csapongásait látják, épen oly kévésé ismerik fel a való helyzetet, mint akik az u. n. erős kéz intézkedéseit sürgetik. Úgy a jóindulati elnézés, mint a kérlelhetetlen fegyelmezés hívei csupán simptomákat látnak, azokat akarják gyógyítani, elnyomni és nem gondolnak arra. hogy az, amit látnak csak külső megnyilvánulásai annak a hatalmas, testet-lelket őrlő forrongásnak, amelyet a létért való küzdelem fogalma alatt ismerünk. Hogy ez a küzdelem napjainkban mily keserves és mennyire kevés reménnyel kecsegtet, azt aligha kell hangsúlyozni. Csak mint egyik legjellemzőbb tünetre kívánunk reámutatni annak felemlítésével, hogy egyik egyetemünknek „sub ausspiciis gubernatoris" avatott jogi túdora évek óta próbálkozik sikertelenül valamely szerény közhivatali állás elnyerésében. Ha elgondoljuk, hogy ily kiváló tehetséget és képzettséget bizonyító minősítés után még nem is oly régen, nyitva állott a külföldi ösztöndíj, a a kivételes előmenetelt ígérő hivatali állás útja, míg most a legszerényebb megélhetés lehetőségét sem tudja megszerezni, megértjük, a mai fiatalság csüggedtségét, tanácstalanságát, kirobbanásokra is hajlamos kedélyállapotát. Azok számára, akiknek az az ellenvetésük, hogy a béke éveiben is volt diáknyomor, akkor sem volt könnyű közhivatalokban alkalmazást nyerni, de a küzdelem nem választott a maihoz hasonló utat és eszközt, tanulságul közöljük az alábbi, néhány statisztikai adatot, amelyből megállapítható egyrészt, hogy a háború előtti ifjúságnak helyzete a mai állapotokkal egyenesen összehasonlíthatatlan, másrészt pedig, hogy a hazai állapotok még a többi vesztes országokhoz képest is egészen különlegesen mostohák. A szemléltetőbb összehasonlítás kedvéért közöljük a németországi egyetemek számadatait, mint a mely országban a jogi tanulmányok rendje és a jogi képzettség szabályozása a legtöbb hasonlóságot mutat a mi berendezéseinkhez. Az egyszerűség kedvéért pedig csupán a jogi karok számadataira kívánunk kiterjeszkedni, tekintve, hogy e hasábokon más tudományszakok helyzetét taglalni nem lenne helyénvaló. Kiindulópontul szögezzük le, hogy Németország lakósainak száma a háború előtt (1914-ben) 64.925.993. Magyarország „ „ „ „ „ 20,886.487. És míg Németországban ez a szám a háború után csak csekély változást mutat (63,180.649), addig Magyarország lakossága 8,683.740-re csökkent. így tehát kerekszámban beszélve, Német-